Miként lesz egy lányból szakács, és hogyan lesz 26 évesen konyhafőnök? Milyen nehézségei vannak a főleg férfiakból álló szakmában nőként érvényesülni? Milyen lehetőségeik vannak azoknak a szakácsoknak, akik a gyengébb nemet képviselik? Pereszlényi Alexandra elmondta nekünk, ő hogyan látja ezeket a kérdéseket.

Tasnádi Ákost, a Macesz Bistro séfjét sokan ismerik a szakmában, és azt is, hogy a Budapest bulinegyedének közepén lévő étteremben már hosszú évek óta konyhafőnökként tevékenykedik. Szakmai útjának és látásmódjának fontos része a személyisége, és az a gondolatiság, amit a munkába belevisz.

A belváros bővelkedik olyan kulináris élvezetet nyújtó helyekben, amik méltán emelik a magyarországi gasztronómia elismertségét. A Piarista közben található gyöngyszem, a Monk’s Bistrot sem kivétel ez alól, ahol modern, fesztelen, mégis elegáns környezetbe csöppenhetünk; igazi, hamisítatlan látványkonyhával, mely nem csak a turisták kedvencévé tette őket, hanem számos magyar vendég is visszajár hozzájuk. Persze, mindez nem lenne teljes a séf, Piróth Zoltán nélkül, akinek pályafutásáról és látásmódjáról beszélgettünk.

Hogyan lehet séfként fiatalon kiteljesedni? A Michelin-csillagos étteremben töltött idő után van-e tovább, és ha van, mi választható vajon? Mit jelent igazából az a szó egy séf szemével, hogy vendéglátás? Ezt mind megtudhatjuk Pallag Dávidtól.

Moldován Viktor is azok közé a séfek közé tartozik, akik megtalálták a maguk útját külföldön. Az igazán érdekes az, hogy hazánktól nagyon távol, méghozzá Japánban főz. Az ő történetének érdekessége, hogy magyar konyhát visz, méghozzá nagy sikerrel. Ugyan Japánban nem ünneplik a karácsonyt, inkább az újév a számukra érdemleges ünnep, Viktor mégis bejglit süt, és az idei évben kimagasló mennyiséget rendeltek tőle.