Hogyan lehet séfként fiatalon kiteljesedni? A Michelin-csillagos étteremben töltött idő után van-e tovább, és ha van, mi választható vajon? Mit jelent igazából az a szó egy séf szemével, hogy vendéglátás? Ezt mind megtudhatjuk Pallag Dávidtól.

Moldován Viktor is azok közé a séfek közé tartozik, akik megtalálták a maguk útját külföldön. Az igazán érdekes az, hogy hazánktól nagyon távol, méghozzá Japánban főz. Az ő történetének érdekessége, hogy magyar konyhát visz, méghozzá nagy sikerrel. Ugyan Japánban nem ünneplik a karácsonyt, inkább az újév a számukra érdemleges ünnep, Viktor mégis bejglit süt, és az idei évben kimagasló mennyiséget rendeltek tőle.

A csodálatos magyar tenger lábainál, a Badacsony festői lankái alatt már a római korban is foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel. A borvidék jellegzetes vulkanikus kőzete, a permi homokkő, a Balaton közelsége és a meseszép vízfelületéről visszaverődő fény egyedi mikrokörnyezetet biztosít. Ennek a tájegységnek – és mondhatjuk azt is, a balatoni régiónak – egyik kiemelkedő borászata, a Varga Pincészet itt vetette meg a lábát, és 1993 óta letette voksát a magyarországi bortermelés felvirágoztatása mellett.

Mikor azt mondjuk, hogy séf, elég átfogó képek jelennek meg az emberek szeme előtt. Akik csak kívülről ismerik a világot, azok számára olyan embereket jelentenek, akik főznek. Akik viszont jobban belelátnak a gasztronómia mélységeibe, olyan embereket, akik alkotnak.

Vannak séfek, akik tudnak valamit, amiről sokan csak ábrándoznak. Vannak tehetségek, akik a tehetségük mellé akarattal, elhivatottsággal és mély szakmai alázattal rendelkeznek. A magyar szakácstársadalom kinevelt már olyan generációt, akik tudatosan építették fel magukat, és értik annak az útnak a lényegét, ami a folyamatos fejlődést jelenti. Ezek közé tartozik Győrffy Árpád séf, a KOLLÁZS – Brasserie & Bar konyhafőnöke.