Két évvel ezelőtt érkezett haza hosszú, külföldön töltött évek után. Rengeteg szakmai tapasztalattal és egy Sanghajban megszerzett Michelin-csillaggal a zsebében egyből felkeltette a hazai gasztrovilág érdeklődését. A köztudatba 2017-ben robbant be a fiatal séf a Konyhafőnök zsűritagjaként, és gyorsan nagy népszerűségre tett szert. Hamarosan saját, új projekttel lepi meg a közönséget.

Nemrégiben röppent fel a hír, hogy saját éttermet fog nyitni, mely az itthoni közönség számára teljesen új köntösben mutatja be a gasztronómiát, és azt élménybe csomagolva mutatja meg.
Erről és szakmai útjáról kérdeztük, nem is akárhol, hanem az étterem még felújítás alatt lévő falai között.

Mi lesz az étterem koncepciója?

– Egyszerű: az a fajta vendéglátástípus lesz, aminek az exkluzivitás a lényege, az egyediség minden szinten megjelenik. Nekem az a vízióm, hogy a Rumour by Rácz Jenő egy desztinációs hely lesz, ahová az emberek kifejezetten céltudatosan jönnek. Azt az élményt találhatják meg, amit ebben a formában még nem tapasztalhattak Magyarországon. Minden aznap készül, ezért tudnom kell, hány főre kell készülni, és ezáltal az ütemezés és a feladatok teljesen egyértelmű keretben zajlanak a konyhán. Másrészről nemcsak egy vacsorát, hanem egy felejthetetlen élményt is kapnak. Pontosan úgy kell elképzelni, mint egy színházban: időre fontos érkezni, mivel a vacsoraélmény forgatókönyvszerűen történik.

Az étterem 21 főt tud egyszerre befogadni. Ez azt jelenti, hogy egy estére maximum ennyi embert szeretnél vendégül látni?

– Egyszerre igen. A koncepciónak pontosan ez a lényege, és ez is adja meg a különlegességet és az egyedi élményt. Az elképzelés az, hogy egy este kétszer fog megfordulni a Rumour by Rácz Jenő. Teljesen pontosan ez azt jelenti, hogy 42 főt fogadunk egy nap, tehát mondjuk úgy, két prezentációt, gasztronómiai utazást nyújtunk a vendégeink számára. Itt csatolnék vissza arra, hogy ez egy jól működő rendszer, amely a világban már régóta ismert.

Az exkluzivitás, a különlegesség és az élményrészét értem. De miért pont 21 fő?
– Én abban hiszek, hogy van egy kis étterem kisebb kapacitással, de ott mindig van 20–25 vendég. Sokkal jobbnak tartom, mintha csinálnék mondjuk egy 50 fős helyet, amibe minden este 30 ember ül csak be. Nyilván lehet előnyökről és hátrányokról hosszan vitatkozni ezzel kapcsolatban, de egyet biztosan tudok: a Rumour by Rácz Jenő egyedi lesz a maga nemében.

Sokan írtak már erről ilyen-olyan megközelítésből, viszont egy dolog mellett nem lehet elmenni, méghozzá amellett, hogy ez Magyarországon merész vállalás, hiszen olyan szegmensét mutatja meg a vendéglátásnak, amit az itthoni közönség nem ismer. Vajon mitől lehet ez a koncepció rentábilis a véleményed szerint?

– Azért, mert a vendég egy olyan közegben találja magát, ami izgalmakat és intimitást ad. Kapcsolatba kerül a vendég a séfekkel, végigkövetheti a munkájukat, és ezáltal interaktívabb lesz a vacsoraélmény. Ahhoz tudom hasonlítani, mint amikor elmegyek egy parfümériába, és mivel nem vagyok szakértő, csak azt érzem, hogy jó illata van. De ha odajön hozzám valaki, és elkezdi mesélni, hogy ebben egy kis cédrus, narancs, gyömbér meg vanília van, és ezért ízlik, rájövök, hogy tényleg így van.

Ezek szerint a Rumourban nem csak egy sima vacsora zajlik?

– Pont ez a lényeg! Nem csak azt érzi valaki, hogy finom. Teljesen más, ha elmondjuk közben, hogy az egy elem a tányéron, három napig készült, mitől ennyire finom, és mi teszi különlegessé. Sokkal jobban lehet értékelni a tányért, ha tudjuk, mi van rajta, és mennyi törődést, technológiát, odafigyelést kapott.

Egy ilyen típusú vacsora mennyi időt vesz igénybe?

– Lesz egy rövid és egy hosszú menü, ami átlagosan másfél, vagy akár két órát is jelenthet.

Felmerül a kérdés, ha ennyire különleges lesz, ehhez mérten megfelelő személyzet is rendelkezésre áll-e a fedélzeten?

– A kettő kiegészíti egymást. A szakácsoknak egyből visszajelzés érkezik a munkájukról. Az étterem kialakítása nem a véletlen műve, minden tudatosan történt. A konyha az, ahol létrejön a varázslat, a vendégek tulajdonképpen körbeülik az eseményeket. Látják az elejétől a végéig hogyan készül az étel, ki és mit tesz hozzá a saját pályáján. Egy séfnek sokkal jobb kilépni a csempés falak közül, és a vendégtérben azonosulni a munka gyümölcsével. Ebben a felállásban sokkal céltudatosabban és minden pillanatban jobbat akar az ember csinálni. Folyamatosan látja a vendég arcát, reakcióit, és valljuk be, mindenkit büszkeséggel tölt el a pozitív visszajelzés. Nem kérdés számomra, hogy ennél nagyobb motiváció nem létezik ebben a szakmában. Így mindenki máshogy áll hozzá a munkához.

Hogyan tudtál összeszedni a mai ínséges helyzetben megfelelő személyzetet?

– A toborzás, vagy inkább válogatás januártól kezdődik. Természetesen addig rengeteg még a teendő, hiszen áprilisra várható a nyitás. Viszont azt tudom az eddigi tapasztalataimból, bárki, aki nálunk fog kezdeni, nagy lehetőséget kaphat. Én annak a híve vagyok, hogy inkább saját nevelésű embereim legyenek, úgymond utánpótlás, minthogy valakit egy téves tudással neveljek át. Hiszek abban, ha valakit megtanítok, az lojális lesz hozzám, vagy inkább ahhoz az eszméhez, amit követek.

Lehet hozzád menni stázsolni?

– Igen. Egy viszont meghatározza a dolgot: az étterem exkluzivitása. Tehát tanulókat sajnos nem tudok alkalmazni, mivel nálunk minden a vendég szeme előtt történik. De olyan szakácsok, akik már rendelkeznek megfelelő szaktudással, és szeretnék magukat továbbfejleszteni, arra biztosan lesz mód.

Sokakat érdekel az, hogy milyen ételeket kóstolhatunk Rácz Jenőtől. Milyennek mondanád az étterem tematikáját? Manapság például újra divatba jöttek a magyar ételek.

– Amolyan Rácz Jenő-s. Azt mondanám, hogy alapanyagfüggő, innovatív főzés és tálalás. És az lesz a szabály, hogy nincsen szabály. Tehát ez azt jelenti, hogy nem lesz, hogy franciás, magyaros vagy japán konyha. Olyan szegmenseket, alapanyagokat, ételeket kell mutatnom, amit esetlegesen kevesen ismernek, vagy újdonság. Úgy gondolom, nagyon sok jó szakember van Magyarországon, aki a hazai ízeket kifejezetten magas szinten mutatja meg. Úgy érzem, nekem más küldetéseim vannak.

Az étterem nyitásától és a te utadtól függetlenül, ami átíveli a világ egy részének konyhaművészetét, hogy látod az itthoni gasztronómiát?

– Az az igazság, hogy a magyar ételek nagyon finomak, főleg ha azon nő fel az ember. Viszont ha világszemléletben nézzük, a magyar étel olyan egyszerű, mint az ABC. Tehát mindenben van fűszerpaprika, kömény, fokhagyma. Azt viszont már nem tudom elmondani az indiai ételekről, hogy mindegyikben van curry, mert ezer variáció van, és sokkal nagyobb a skála, amin belül mozogni lehet. De a francia ételek között is vannak egyszerűek, és mégis valahogy alapanyagokban mások. Vagy az olasz konyha! Szinte gyermetegen szimpla, letisztult konyháról beszélünk, de olyan a tojás, az olíva, a paradicsom, hogy szinte megszólal az ember szájában. Tehát félreértés ne essék, finomak és jók a magyar ételek, én is imádom a tökfőzeléket fasírttal. Ami a legnagyobb probléma, hogy ez a revolúció-evolúció megindult, csakhogy szerintem sok esetben téves irányba. Rengeteg fiatal van, aki úgy változtatja meg az ételt, hogy már nem azt kapod, amire vágytál. Valahogy kilóg a lóláb. Ha székelykáposztát ennék, akkor székelykáposztát szeretnék. Nem akarok semmi újragondolt, átváltoztatott dolgot. Ami jó, azon könyörgöm, ne változtassunk! A sikeres vendéglátás alapköve a helyi alapanyagok tiszta ismerete.

A menüben lesznek-e távol-keleti alapanyagok?

– Igen, kifejezetten koncentrálok erre, viszont az nem azt jelenti, hogy csak ez lesz. Az említett know how a keleti alapanyagok területén egy olyan kulcs a kezemben, amit vétek lenne nem megmutatni.

Beszéljünk kicsit a háttérről! Tudjuk azt, hogy Geren-dai Károllyal karöltve indul a hely. Mennyire van köze a Costes-brandhez?

– Gerendai Károllyal az egyik Konyhafőnök adásában ismerkedtem meg, és onnantól datálódik a kapcsolatunk. Többször is alkalom nyílott rá, hogy beszélgessünk, innen indult az egész, és a közös gondolkodás, eszmeiség gyorsan összehozott minket. A Rumour egy új brand lesz, viszont erősen kötődve a Costes cégcsoporthoz. Nagyon sok helyen úgy lesz kommunikálva, hogy Rumour by Rácz Jenő – Costes-group. Úgy gondolom, hogy a Costes-brand egy magas minősítéssel tudja segíteni a Rumourt. Talán azt is mondhatom: új dimenziókat teremtünk.

Az egy érdekes dolog, hogy már jó ideje itthon vagy, sokan ismerik a neved a szakmában, és a nagyközönség is ismer a Konyhafőnök által, de mégis ez az első hely, ahol igazából főzöl.

– Igen, bevallom, nagyon várom már. Hiányzik a főzés, hiszen amióta az eszemet tudom, ezt csinálom, és nagyon várom, hogy újra alkothassak.

Az étteremnyitás és a tévés szereplés meghatározza az életed. Komoly követőbázissal is rendelkezel a socialmedia-felületeken. Nem gondolkodtál még esetleg valamiben, ami ehhez köthető lenne?

– Természetesen igen. A Youtube az a csatorna, ahol lehet, hogy később jelentkezek egy főzőcsatornával. De ez rendkívül szubjektív dolog, és sokan is csinálják. Viszont nagyon sok olyan üzenetet kapok, hogy a saját életükben tanácstalanok. Ezért olyan típusú műsort szeretnék létrehozni, ahol mondjuk úgy, coachként mutatkozom be. Tanácsokat adok a főzésen túl: hogyan lehet külföldön utat találni, mit lehet kezdeni magunkkal a szakmában, miként lehet karriert intézni a szakmában stb. Tehát nemcsak főzővideókat, hanem kreatív tanácsadást is végeznék.

Utolsó kérdésnek, ami tény és kihagyhatatlan: te, mint fiatalon Michelin-csillagot elért séf, most, hogy éttermet nyitsz Magyarországon, mennyire tudatosan készülsz, vagy várod, hogy itt is szerezz egyet?

– Bevallom őszintén, nyilván ez megfordult a fejemben, és ha ez újra megtörténne, beragyogná a szívemet.

 

Rácz Jenő a csepeli vendéglátóipari szakiskola alatt a 3 év gyakorlatot a Le Meridienben (mostani Ritz) végezte el, és szinte egyből utána nekivágott a világnak. Az Egyesült Királyságban kezdett dolgozni, végigjárva sok éttermet egyetlen szándékkal, hogy tapasztalatot gyűjtsön és tanuljon.

Ezután Dániában folytatta, az éppen a világ egyik legjobb éttermének számító Nomában, mint gyakornok.

Ezután következett Szingapúr, ahol Joel Robuchon mellett dolgozott, ami igazi kiképzőtábor volt a maga katonás rendjével. Majd ismét London jött, többek között Heston Blumethallal dolgozott.

Ekkor történt, hogy kis időre hazajött dolgozni, az épp nyíló Il Bacio di Stile sousséfjének hívták Budapestre. Az étterem viszont idő előtt bezárt, így újra London következett, de már akkor olyan kifinomult szakmai múlttal rendelkezett, hogy a legjobb éttermek várták őt tárt karokkal.
Ettől függetlenül a Bubble Food cateringcégnél folytatta, ami a legjobbnak számított a legfelsőosztálybeli vendégkörrel.
Olyan klienseknek főzött, akik a leggazdagabbaknak számítottak, ezáltal a legkülönlegesebb ételeket varázsolták az asztalaikra. 
Ekkora már nagyon komoly szakmai tapasztalattal rendelkezett, az összegyűjtött tudás által saját recepteket, ételeket készített, és ez idő tájt keresték meg Sanghajból. 2016 tavaszán nyitották meg a Taian Table éttermet, és mindösszesen fél év eltelte után megkapták a Michelin-csillagot. 

Ezáltal Rácz Jenő lett az első olyan magyar séf, aki külföldön kapta meg az egyik legnagyobb szakmai elismerést, amit két egymást követő évben is sikerült megtartania.

 

(CHEF&PINCÉR magazin - 2020. januári szám)

 

A MAGAZIN MEGRENDELHETŐ ITT!