Az Arany Kaviár Étterem executive séfje a Duna Intercontinentalból indult 1977-ben, Bécset és Moszkvát is megjárta, de a tévésztárságot is feladva egy kiugrott KGB-tiszt miatt inkább mégis hazatért, hogy Molnár Attilával karöltve felépítse Budapest legjobb orosz éttermét, ahol a kaviár, a szarvasgomba és a pezsgő nem maradhat el a pilmenyi, a borscs és a szirnyiki mellől.
A Balatonfüreden újra beinduló Nem Kacsa étterem séfjével a szakácspályája kapcsán beszélgettünk: Miért nem lenne megoldás, ha megdupláznák a fizetéseket? Hogyan lehetne motiválni a fiatalokat? Az aranyágak és csodaporok keresése helyett hogyan lehetne megújítani a magyar konyhát? Interjúnkból kiderül.
A Bocuse d’Oron commis-ként, és versenyzőként is induló 24 éves szakács nemrégiben a Kistücsökhöz igazolt. Ennek kapcsán beszélgettünk vele: Hogyan jutott a bulin kóstolt bográcsételtől addig, amíg már nem volt kérdés, hogy a szakmát választja? Miért nincs értelme a fiatalokat a pálya szépségeiről győzködni? Miért fontosabbak a jellembeli erősségek a szakmainál? Portré.
A marketingesből szakáccsá, szakíróvá, majd a hazai barbecue-sütők fejlesztőjévé váló szakemberrel a pályájáról beszélgettünk: a nyársak mellett előkerültek a londoni 16 órás műszakok, a francia kiképzés, a barbecue-cunami, a kutyaütők és persze az is, hogy a mahagóni színt alkotó, füsttel fűszerezett húsok hogyan találhatnák meg a helyüket a hazai konyhákon.
Az Olimpia Étterem vezetőjével beszélgettünk a pályájáról, a magyar konyha lehetőségeiről, a kreatív módszerekről, a szerzői konyháról, és persze a hazai vendéglátásról. Séfportré a hetedik kerületből.
A több séfváltáson átesett Tanti étterem menedzsere, Angerman László szerint a tulajdonos azért dönthetett a folytatás mellett, mert látta a szemükben a tenni akarást. Így végül 19-re húzott még egy lapot.
