Ki ne szeretné a fagylaltot? Mégsem vagyunk egy nagy fagylaltfogyasztó nemzet, pedig az ország megannyi cukrászdája és fagylaltozója ilyenkor azon dolgozik, hogy különleges, ízletes, minőségi, lágy és krémes jeges csodákkal lepjenek meg minket.

Ha asszociációs játékot játszanánk, a fagylalt bizony sokaknak jutna eszébe a „nyár” szó hallatán. Nem véletlen, hiszen az édes vagy éppen savanykás finomság a meleg egyik üdítő ellenszere. De a fagylalt nem csak egy hűsítő desszert, annál sokkal több!

A gyermekek jutalma, a választás lehetősége, új ízek próbára tétele, ok egy baráti találkozásra, vagy éppen kárpótlás magunknak egy félresikerült nap után. A fagylalt fontosságáról, variánsairól, jelenéről és jövőjéről Erdélyi Balázst, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének szakmai elnökét kérdeztük.

A vendéglátásban és turisztikában számottevő különbségek vannak a főváros és a vidék között. Nem véletlen, hogy a szakmai szervezetek is tagozódtak. Azt eddig is tapasztaltuk, hogy a vidéki turizmus és a belföldi közönség kisegítette a vidéki régiókat. Vajon a most következő újranyitás mivel jár? Ruprecht László séf, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) elnökének véleményét kértük ki erről.

Hány mérföld és hány mérföldkő az, amit most át kell lépni? Hányan küzdenek a turisztikában és vendéglátásban azért, hogy minden jobb legyen? Sok ezer emberről beszélünk. A szakmai szervezetek is megteszik azt, amit kell, és amit tudnak. Csapody Balázs étteremtulajdonost, a Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület elnökét kérdeztük.

Az 1983-ban Lyonban megrendezett Salon des Métiers de Bouche gasztronómiai kiállítás keretében Paul Bocuse ötlete alapján szerveztek egy szakácsversenyt, melynek koncepciója szerint minden ételt az alapoktól kellett elkészíteni. Azóta a Bocuse d’Or rengeteget változott, és a világ legrangosabb szakácsversenyévé nőtte ki magát. A 2020–2021-es versenyen Veres István képviseli hazánkat, és a Bocuse d’Or európai válogatóján elért 9. helyezéssel részt vehet a döntőben.