Míg a világon a vacsora a legnépszerűbb éttermi étkezési forma, addig nálunk és a visegrádi négyek országaiban az ebéd a legnépszerűbb, a reggeli esetében pedig a kiskereskedelemnek is van esélye labdába rúgni – derül ki a Nielsen elemzéséből.

Étteremben nálunk száz megkérdezett közül tizennyolcan esznek hetenként legalább egyszer vagy többször. Száz magyar fogyasztóból további tizenhárom havonta kétszer-háromszor étkezik otthonán kívül, tizenkettő pedig egyszer. Így a vendéglátóhelyek komoly versenyt támasztanak az élelmiszer-kiskereskedőknek és gyártóknak a fogyasztók „gyomorrészesedéséért” és pénzéért folyó versenyben.

Ebédelő nemzet vagyunk

Akik nem otthon esznek, legnagyobb arányban vacsorázni járnak el Európában is (a válaszadók átlag 61 százaléka), világszerte is (63 százalék). Nálunk viszont vendéglátóhelyen legnépszerűbb az ebédelés, amit a megkérdezettek 68 százaléka szokott választani. Az étterembe járó magyar válaszadók 33 százaléka említett vacsorát, reggelit pedig 6 százaléka.

Nem csak nálunk nagy divat az ebédelés, hanem régiónk egy részében is. Ha otthonon kívüli étkezésről van szó, akkor a világon legtöbben ebédelni a lengyelek mennek (80 százalék), harmadik legnagyobb arányban a szlovákok (78 százalék), a csehek pedig 71 százalékkal hetedikek ebben a globális rangsorban. Ebédet az európaiak átlag 52 százaléka mondott.

Ha az éttermek nyolcnál több különböző típusát nézzük, a magyarok leglényegesebb igényei hasonlítanak a nemzetközi trendekhez. Gyorsétterem a legnépszerűbb. Második pedig az a típus, ahol asztalnál szolgálják fel az ételt és hétköznapi, fesztelen a hangulat.

Az ár alapján döntünk

Amikor magyar fogyasztók eldöntik, hogy melyik éttermet választják, szempontjaik fontossági sorrendje megegyezik a globális átlaggal. Nálunk is legtöbben mondják, hogy egy hely árai elfogadhatók legyenek, és mindjárt utána említik az ételek minőségét. Jóval kisebb arányban számít a harmadik tényező, a kényelmes megközelítés, hogy ahová betérnek, az a hely munkahelyükhöz vagy lakásukhoz közel legyen.

„A reggeliztetés lett a növekedés egyik hajtóereje egyes gyorséttermekben és más önkiszolgáló helyeken, ugyanakkor az élelmiszer-kiskereskedőknek is van keresnivalójuk ezen a téren” – mondja Andrew Mandzy, a Nielsen egészség és wellness stratégiában illetékes igazgatója. „Az otthoni reggelizés felfuttatásához egészséges és praktikusan fogyasztható élelmiszerek előállítása szükséges. Reggelente kevés a fogyasztók ideje, miközben rendkívül fontos számukra a minőség és a frissesség. Ehhez támogatást nyújthatnak a gyártók, ha olyan ennivalókat kínálnak, amelyek tartalmazzák a fogyasztók által keresett összetevőket. Segítheti az élelmiszeripar a kiskereskedőket abban is, hogy polcaikon egészséget szolgáló termékeket, jó áron kínálhassanak”.

Rámutat a kutatás eredményeit ismertető tanulmány, hogy étterembe sokan már nem csak valamilyen alkalomból mennek, hanem az életmódjuk részévé vált: „Világszerte a megkérdezettek átlag 48 százaléka mondja, hogy hetenként egyszer vagy még gyakrabban étkezik vendéglátó helyen. Különösen jellemző ez Ázsiában, Óceániában és Észak-Amerikában. Az európai átlag 23 százalék”.

A Nielsen globális felmérését az otthonon kívüli étkezésről több mint 30 ezer fogyasztót kérdeztek meg összesen hatvanegy országban, Ázsia-Óceániától, Európán, Latin-Amerikán, Közép-Keleten és Afrikán át Észak-Amerikáig. A mintát olyan személyek alkotják, akik beleegyeztek, hogy részt vesznek a kutatásban. Mindegyik országban reprezentatív a minta az internet-használók kora és neme szempontjából. A maximális hibahatár plusz-mínusz 0,6 százalék, globális szinten. A felmérés csak internet hozzáféréssel rendelkező személyek magatartásán alapul.