Cécile Farkas Moritel nagyapja vándorolt ki Franciaországba, hogy ott kezdjen új életet. Cécile már nyugaton született és a design világában eltöltött évek után a cukrász artisztika felé fordult, melyben jól tudja hasznosítani korábbi diplomáját. A francia cukrászmestert stílusáról, az aktuális francia trendekről, művészet és cukrászat összefonódásáról kérdeztük.

Mi késztett arra, hogy elkezdj cukrász artisztikával foglalkozni?

Designer és grafikus diplomám, valamint tíz év fashion designer tevékenységem révén mélyen érintett vagyok a művészetekben. Családi tradícióink pedig erősen kötődnek a gasztronómiához, de az én szenvedélyem viszonylag későn született meg. Sok tehetséges cukrászmesterrel találkoztam akik, támogattak és megértettem, hogy a hivatásomat találtam meg. Ekkor eldöntöttem, hogy a tükör másik oldalára állok és második diplomámat cukrászatból szereztem meg.

Hol és kiktől tanultál?

Az elköteleződésem arra sarkallt, hogy olyan – az egyik legszínvonalasabb – iskolában tanuljak, mint a Pascal Caffet. Nagyon hálás vagyok minden támogatásért, tanácsadásért, és kulináris mentorálásért, mely tőle származott. De nagyon sokat tanultam Franck Napolitanotól is.

Mi inspirál a munkád során? A süteményeid mintha tárgyakat jelenítenének meg…

Munkáim kortárs és időn kívüli világot jelenítenek meg egyszerre. Nem vagyok trendek követője, általában inkább a természet és művészet témaköre inspirál. A természet lenyűgöz és minden nap tanulok valamit belőle. Egyszerre szeretek mini univerzumokat és divatos darabokat létrehozni: úgy fogalmaznék, hogy minden munkám a festés folyamatához hasonlítható. Az érzékeimmel dolgozom, mint a látás, az érintés, ízlelés...

A francia cukrászat meghatározza az édességeket szerte a világon, de legalábbis a cukrászat egy részét. Merrefelé fordul ma a francia cukrászat, és a te stílusod beleillik-e ebbe?

A stílusomnak két kulcseleme van: kifinomult technikával és ízléssel kombinálni az ízeket, melyek nem szélsőségesen édesek. A női oldalam a látványos dekorációkban és színességben mutatkozik meg. Véleményem szerint tisztelnünk kell a klasszikus, régi francia cukrászat alapjait, ami meg is mutatkozik az új vonalvezetésben. Az új trend most a klasszikus sütemények felé fordulás, ám sokszor új stílusban. Ilyen klasszikusok a St. Honoré, az Opéra, a Millefeuille, vagy a Chocolate Royal.

Van saját üzleted, amelyben dolgozol?

A saját műhelyemben dolgozom. Bemutatókon, mesterkurzusokon és tanfolyamokon osztom meg a tudásomat professzionális és amatőr közönséggel egyaránt, Franciaországban és külföldön. A bemutatókon vállalatoknak, iskoláknak, rendezvényeknek adok tanácsot. Alapvetően játékosan állok a felfedezésekhez és az ötletekhez, szeretek kitalálni, létrehozni és fejleszteni új termékeket.

A konzultációkról és a receptjeimről filmeket is készítünk, melyeket a blogomon teszek közzé. Élvezem azt, amit csinálok, és hálás vagyok a lehetőségért, hogy megoszthatom a szenvedélyemet másokkal.

Hogy látod a fejlődését a cukrászatnak? Merre tart manapság a cukrász-artisztika? 

Az artisztikának, és a magas szintű cukrászatnak továbbra is álmokat kell nyújtania, anélkül, hogy megfeledkezne a két alapvető célról: az ízről és az ínyencségről. Kreatív és tehetséges séfek által tekintünk újra vissza a klasszikus francia cukrászat felé, ugyanakkor a sütemények szezonális termékekből készítülnek. A stílus és a design határozza meg a süteményeimet, de természetesen azért készülnek, hogy elfogyasszuk őket. A cukrászat tiszavirág-életű művészet.

Milyen alapanyagokat részesítesz előnyben? Szükségesek speciális összetevők a munkáidhoz?

Nincsenek igazán kedvenceim alapanyagok terén. Inkább az évszak inspirál, amelyben éppen vagyunk. Az illatok, a zamatok, a látvány… Számomra egy csábító desszert érzéseket alakít ki, - vagy még inkább - provokál bennünk, még akkor is, ha ez csupán egy egyszerű torta, vagy éclair. Teljesen különbözik ez az érzés attól, amikor csak szeretnél valami édeset enni. A négy összetevőjű modellben hiszek, ezek alkotják meg szerintem a tökéletes desszertet: ropogósság, mousse, cremeux fűszerekkel kombinálva és kompót, vagy zselé.

Számodra melyik a legjobb része az artisztikának?

A kedvenc része a munkámnak az, amikor új designt alkotok. Egy süteménynek, tortának, vagy desszertnek a látáson keresztül kell hatnia, vágyakat kell ébresztenie, és ínyencségnek kell lennie.

Illusztrálni is szeretem a receptjeimet a saját kezűleg készített fotóimmal.

Chef&Pincér szaklap - 2015. októberi szám