A szezon kezdetekor több balatoni vendéglátóipari kisvállalkozó tette szóvá, hogy egyre nehezebben tudja megoldani a munkaerőhelyzetet, míg a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke szerint a bérek már megközelítik a nyugati szintet, és betanított, átképzett, valamint diákmunkásokkal meg lehet oldani a helyzetet. Idén a kormány már a vendéglátós diákmunkát is jelentős összeggel támogatja.

A leginkább a régi kis vendéglátó vállalkozásokat tömörítő Kisosz (Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete) szezonnyitó fórumán az irreális bérigények és a munkaerőgondok miatt emeltek szót. Kertész Rezső, a szervezet ügyvezető társelnöke elmondta, a legnagyobb probléma a térségben a munkaerő hiánya. Elsősorban a szakképzett és gyakorlattal rendelkező munkaerő hiányzik, amin enyhítenek a júliustól munkába álló egyetemisták, főiskolások.

A bértárgyalásig sem jutnak el

A szakképzett munkaerő megtartásáért több balatoni vállalkozó is próbálkozott a korábbinál hosszabb nyitvatartással. Vannak azonban olyanok is, akik a munkaerőhiány miatt csak a főszezonban nyitnak ki, és akadnak, akik bezárnak. Szerinte idős az egyéni vállalakozói kör a térségben, ezért szükség lenne generációváltásra. Úgy vélte, ehhez a fejlesztésekhez, valamint a külföldön dolgozó fiatalok hazacsábításához kedvező hitelfelvételi lehetőségek, uniós támogatások kellenek.

A tervezett garantált bérminimumról, illetve minimálbér-emelésről elmondta, ha 10 százaléknál magasabb lesz az emelés, az drasztikus áremelkedést hoz, és a belföldi vendégkör egy részének elvesztésével jár. „Sokat segítene, ha a járulék-, illetve a közterhek nem nőnének a bérekkel arányosan, mint eddig” – fogalmazott.

A munkaerőhiányról egy üzletét részben felszámoló fonyódi vállalkozó elmondta: „annyira nincs senki, hogy még a bértárgyalásokig se jutok el”. Borsi András siófoki vállalkozó pedig úgy látja, megindult a fluktuáció a munkavállalók között a jobb helyekért és jobb fizetésekért, de megindult a fiatalok hazatérése is külföldről: „Elrugaszkodtak a bérek, drága mutatvány lesz az idei szezon, ami az éttermi árakra is kihat” – summázta a helyzetet.

Egy másik, neve mellőzését kérő siófoki vállalkozó elmondta, sokszor silány munkával társul az extra bérigény. A bérek alakulásáról kifejtette, a kiskereskedelemben, ahol ő dolgozik, 2016-ban jellemzően 600 forintos volt az órabér, ami ma már elérte a 900 forintot.

Hoffmann Henrik: emelkedett a jövedelmezőség

Ezekhez a pesszimista helyzetjelentésekhez képest a 23 tagszervezetet, illetve közel 3 ezer turizmusban érdekelt balatoni vállalkozót tömörítő Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) elnöke, Hoffmann Henrik egészen derűlátó. A június elején tartott sajtótájékoztatóján a tagság visszajelzéseire hivatkozva elmondta, a Balatonnál kevés helyen már eléri a fizetés az 500 ezer forintot, de százezreket azért meg lehet keresni kemény munkával. A balatoni bérek a számításai szerint főként az áfacsökkentésnek köszönhetően évente 10–20 százalékot emelkedtek az utóbbi 2–3 évben, mára megközelítve a nyugati bérszínvonalakat. Példaként említette, hogy a szakácsok, a séfek fizetése akár meg is duplázódott, egy szállodai szobaasszony három évvel ezelőtti 120 ezer forintos havi fizetése pedig ma már 200 ezer forint körül alakul.

Az áfacsökkentés mellett a forgalom és a fizetőképes kereslet növekedésének is köszönhető, hogy a vendéglátás jövedelmezősége javult és a bérek emelkedtek, amely tendencia Hoffmann Henrik szerint a következő években is fenntartható lesz.

A munkaerőhiány szerinte országos jelenség, ami a Balatonnál a szezonalitás miatt erősebben jelentkezik. Minden évben meg tudták oldani, szerinte jó szervezéssel idén is megoldható lesz ez a probléma betanított, átképzett és diákmunkásokkal.

Egy szezonban gondolkodnak

A balatoni munkavállalók közül több megkeresésünkre sem kívántak névvel nyilatkozni. A Chef & Pincérnek így a neve elhallgatását kérő siófoki alkalmazott mesélt a tapasztalatairól. Ő már több mint tíz éve dolgozik a vendéglátásban és a turizmusban. Az utóbbi pár évben a munkaerőhiány ellenére nem úgy látta, mintha javulnának a foglalkoztatás körülményei vagy jelentősen emelkedtek volna a fizetések.

Úgy látja, a vállalkozók ahelyett, hogy a stabil munkaerő megtartására törekednének és átalakítanák a foglalkoztatásukat, akár egész éves alkalmazást biztosítva, inkább arra törekszenek, hogy különböző iskolákkal kössenek megállapodásokat, hogy az onnan érkező diákokkal oldják meg a helyzetet. Ebből fakadóan a szolgáltatás minősége sok helyen hagy kívánnivalót maga után, mert a képzetlen fiatalok gyakran alapvető ismerettel sem rendelkeznek, de alapszinten képesek ellátni a munkát.

Állami támogatás a vendéglátós diákmunkára

Ezzel a megoldással cseng egybe Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése, amely szerint új lehetőségekkel bővül az idei nyári diákmunkaprogram. Ebben új elemként jelenik meg, hogy – az erős munkaerő-kereslet kielégítése érdekében – a területi, települési önkormányzatok és az önkormányzati fenntartású intézmények mellett ezentúl a mezőgazdaság és a vendéglátás területén működő vállalkozások esetében is támogatható a diákok legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatása.

Az utóbbi esetben a munkabér és a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó együttes összegének 75 százalékát térítik meg a munkáltatónak, a fennmaradó bérköltséget és járulékait a foglalkoztatónak kell viselnie.

Az idén rendelkezésre álló összegből arra számítanak, hogy mintegy 25–30 ezer diák számára biztosíthatnak munkát a nyári időszakban. A programban azok a nappali tagozatos diákok vehetnek részt, akik a tényleges foglalkoztatásukkor (leghamarabb június 18-án) már betöltötték a 16. életévüket, és legkésőbb a program befejezésekor (augusztus 31-én) még nem múltak el 25 évesek.

Úgy tűnik tehát, hogy diákokból idén sem lesz hiány a Balatonon arra a pár hónapra, amíg a főszezon tart. Ha hihetünk a számoknak, akkor a turizmus és a vendéglátás dinamikusan bővül, így lenne lehetőség a hosszabb távú gondolkodásra, munkaerő-stratégia kidolgozására. Ha a magyar tengernél szeretnék véghezvinni, hogy a turizmus és a vendéglátás ne csak a nyárra épüljön, akkor olyan megoldásokat kellene választani, amellyel kiszámítható pályát tudnak felmutatni azoknak, akik az adott területen nemcsak pár hónapot töltenének, hanem hivatásuknak tekintik a vendéglátást.

A cikk a Chef & Pincér júliusi-augusztusi számában jelent meg