Az Eventrend Csoport menedzsmentje 2018 elején úgy döntött, hogy piackutatásokkal segíti a hazai vendéglátó-ipar fejlődését.

A kutatás a vendéglátóiparban dolgozókra  és a vendégekre fókuszálva készült.

Az Eventrend Csoport 1992-ben a Gála Party Service-ből szerveződött. Magyarország meghatározó gasztronómiával foglakozó cégcsoportjaként az éttermi vendéglátás, a szállodaipar, valamint a rendezvényszervezés területén tevékenykednek. Portfóliójukban pénzügyi és ingatlanberuházások is szerepelnek, és jelenleg 40.000 négyzetméternyi vendéglátásra és rendezvényszervezésre alkalmas területet kezelnek, ami nem is véletlen, hiszen alapításuk óta a folyamatos innováció és fejlesztés jellemzi őket. Az Eventrend jelenleg Magyarországon, Csehországban és az Amerikai Egyesült Államokban is jelen van ezen szegmensekben.

Az alapító tulajdonosok, Kőrössy Zoltán, Nagy Gábor, Váli Péter, illetve a cég menedzsmentje 2018. elején döntött úgy, hogy rendkívül fontos piackutatásokkal segíti a hazai vendéglátóipar fejlődését. Elengedhetetlennek tartják a magyarországi gasztronómia prosperálásának mérföldköveit olyan tudományos megközelítésben is mérlegelni, amik tényeken és adatokon alapulnak. A szakmailag megalapozott kutatás 2018. első negyedévétől indult el, amelyben a vendéglátás két területére fókuszáltak: a vendégekre és a dolgozókra. A kutatást a Kálmán & Kálmán Piac-, Reklám-, Véleménykutató és Tanácsadó cég végezte.
A kutatás témái: a vendéglátás és a munkavállalás összefüggései; a vendéglátás és a bérek kapcsolata; a vendéglátást igénybe vevő vendégek viselkedési mintái, választási szokásai, elvárásai. A kutatás első része a vendéglátás és a munkavállalás összefüggéseit tárta fel.

43 2

Alacsony az idegennyelv-ismeret a vendéglátásban
A hazai vendéglátásban dolgozó kérdőívkitöltők 19 százaléka nem rendelkezik semmilyen speciális vendéglátóipari képzettséggel, 68 százalékuk egyféle ilyen végzettséggel rendelkezik, tizedük kétfélével, 3 százalékuk pedig 3 vagy 4 félével is. A vendéglátásban dolgozók 18 százalékának OKJ-tanfolyam vagy -képzés a legmagasabb képesítése, 30 százalékuk szakiskolai végzettségig jutott el, 24 százalékuk szakközépiskolai érettségiig, végül 9 százalékuk vendéglátós diplomát is szerzett.
A vendéglátásban dolgozók mindösszesen csak 16 százaléka tud folyékonyan írni, olvasni és társalogni angolul bármiről, és további 18 százalékuk jelölte azt a válasz lehetőséget, hogy nem beszél angolul. Perfekt német tudást a válaszadók 9 százaléka jelzett, miközben 47 százalékuk nem beszél németül. Az angolon és a németen kívül a vendéglátósok 23 százaléka beszél valamilyen szinten valamely más nyelven (is). Mindent egybevetve mindössze a válaszadók 8 százaléka nem tud megszólalni egyetlen idegen nyelven sem, miközben 13 százalékuk három vagy több nyelven is tud valamilyen szinten. Egy nyelven (tipikusan angolul) 39 százalék tud megszólalni, két nyelven (tipikusan angolul és németül) pedig 40 százalék.

42

Csökken a német nyelvet ismerők száma az angolhoz képest
Életkori csoportok szerint nézve a nyelvtudásszint mutatókat, azt találtuk, hogy az idősebb vendéglátósok körében nagyjából azonos az angol és a német nyelv jelentősége, míg a fiatalok körében nagyon erőteljesen dominál az angol. A Budapesten élő vendéglátósok 27 százaléka tud megszólalni az angolon és a németen kívül más nyelven is.

44 2

A munkahelyi hűségmutató átlagosan 3,7 év
A vendéglátásban dolgozók 13 százaléka vándormadár, amennyiben kevesebb, mint egy évig tart ki egy-egy vendéglátóhelyen. A válaszadók 17 százaléka viszont az összes eddigi vendéglátós munkahelyén több, mint 5 évig dolgozott. A hűség mutató átlaga 3,7 (szórás = 4,3). Ez azt jelenti, hogy a vendéglátásban dolgozók tipikusan majdnem 4 évig tartanak ki egy-egy helyen. A 30 évnél fiatalabbak körében kisebb a hűségmutató átlaga, mint a 30 évnél idősebbek körében, a 40 évnél idősebbek körében pedig szignifikánsan nagyobb, mint a 30–40 évesek körében.
Az alacsony szintű vendéglátós képesítéssel rendelkezők hajlamosabbak a vándormadárkodásra, mint a diplomás, illetve a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a magasabb képesítésűeket jobban megbecsülik a vendéglátóhelyek, mint a képzetleneket és a kevésbé képzetteket.

43 1

A vendéglátásban dolgozók majdnem fele dolgozott már külföldön
A kérdőívkitöltők 41 százaléka dolgozott már 1–2 hétnél huzamosabb ideig külföldön a vendéglátásban. 26 százalékuk többször is és/vagy több helyen is. Ezek a nagyon magas arányok azt jelzik, hogy egyáltalán nem állt le a vendéglátásban dolgozó munkaerő külföldre szivárgása.A megkérdezett dolgozók 15 százaléka azt mondta: már meg is van az a konkrét hely, ahova 1–2 hétnél hosszabb időre külföldre megy majd dolgozni, további 23 százalékuk pedig azt, hogy még csak tájékozódik a lehetőségekről, de tervezi a külföldi vendéglátós munkavállalást. Természetesen a külföldi vendéglátóhelyeken se fenékig tejföl az élet a munkavállalók számára. A külföldi munkavállalással kapcsolatban a család hiányát érzik a legtöbben negatívumnak. Attól viszont kevesen félnek, hogy külföldön többet kéne dolgozniuk, mint Magyarországon. Amikor pedig a munkahely keresési szempontokat mérlegelik a vendéglátásban dolgozók, a munkakörülmények jelentősége nagyobb, mint a fizetésé.

44 1