Nem változott lényegében a hazai szállodákban a vendégéjszakák száma az idei első hét hónapban az előző évhez képest, és általános európai tendencia a forgalom lassú növekedése is.

A szállodák árbevétele és a szobaárak ugyanakkor emelkedtek, utóbbit a jövő évi áfacsökkentés sem feltétlenül állítja majd meg. A tapasztalatok alapján jó szezont zárt a balatoni vendéglátás is, de változatlanul hatalmas gondot jelent a munkaerőhiány és az ellenőrök büntetési gyakorlata is.

300 milliárd forintos árbevétel a szálláshelyeknél

2019 első hét hónapjában is tovább nőtt a magyar turizmus teljesítménye, a hazai szálláshelyek árbevétele 8 százalékkal emelkedett és megközelítette a 300 milliárd forintot. A jó eredményhez a SZÉP-kártya is hozzájárult, amivel az idei évben jelentősen többet fizettek a magyar utazók, közel harmadával többet, mint tavaly.
Az árbevételekkel szemben a vendégéjszakák száma a fővároson kívüli, de nem balatoni szállodákat leszámítva csökkent. Július végéig a szállodai vendégéjszakák száma országos szinten 0,1 százalékkal, a Balatoni régióban 1,1 százalékkal, Budapesten pedig 0,6 százalékkal esett vissza, a fővároson kívüli szállodákban ugyanakkor 0,1 százalékkal nőtt a KSH adatai szerint.
Az adatok alapján továbbra is kiegyensúlyozott a megoszlás a külföldi és a belföldi vendég-, illetve vendég­éjszakaszám esetében, mi magyarok ugyanúgy kivesszük a részünket a turisztikai forgalom alakulásából.
Az ország legnagyobb 10 küldő­piaca közül hatnál tovább nőtt a vendég­éjszakák száma, a Romániából (+7,5%) és az Amerikai Egyesült Államokból (+6,2%) érkezők esetében volt a legdinamikusabb bővülés az első hét hónapban. Ugyanakkor töretlen az emelkedés az Ukrajnából (+5,7%), az Izraelből (+5,4%), a Franciaországból (+5,1%) és a Kínából (+5,1%) érkező vendégforgalom tekintetében is – mondta a Chef & Pincérnek Sárvári-Deák Zsófia, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára.
Július végéig Budapesten a szállodák átlagos kihasználtsága – a bázissal azonos – 73,4 százalék, bruttó átlagszobaára pedig 27 756 forint volt. A vizsgált időszakban egyébként az országos összes szállodai forgalom 51,6 százaléka, a szobaárbevétel pedig 44,5 százaléka realizálódott a Budapesten kívüli szállodákban.
A balatoni régióban július végéig a szállodák átlagos kihasználtsága 53,8 százalék volt, ami a bázisnál 0,1 százalékkal alacsonyabb.
A balatoni szobák bruttó átlagszobaára 17 071 forint volt a január és július között eltelt első hét hónapban – tette hozzá a szakértő.
Összességében elmondható, hogy a vendégéjszakák száma szinte az előző évivel volt azonos a szállodákban, lelassult a forgalom növekedése. Ez a többi európai országban is tendencia. Ennek ellenére a szobaárak emelkedtek a tavalyi évhez képest, melyet a munkabérköltségek, az üzemeltetési költségek emelkedése is indokolttá tett – tette hozzá Sárvári-Deák Zsófia.
A szakértő szerint azt ugyanakkor nagyon nehéz megmondani, hogy az áremelés miként hat majd a keresletre, főleg annak tükrében, hogy a brexit, a kínai–amerikai kereskedelmi háború és a német gazdaság lassulásának hatásai egyelőre ismeretlenek és komoly kockázatot jelentenek az egész iparágra.

Nőtt a SZÉP-kártya-felhasználás

A SZÉP-kártya-felhasználás 2019 első hét hónapjában meghaladta a 15 milliárd forintot a kereskedelmi szálláshelyeken, a pihenőkártya-költések pedig közel azonos mértékben növekedtek a panziókban és a szállodákban. Így a tavalyit mintegy harmadával meghaladó SZÉP-kártyás fizetések is hozzájárultak a szálláshelybevételek első héthavi emelkedéséhez. Ezenfelül a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési program keretében bővülő, megújuló hazai szálláshelykínálat is hozzájárul a szálláshelyek profitabilitásához és fenntarthatóságához, így az ágazat sikeréhez is – olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) közleményében.

Áfacsökkentés: nem biztos a szobaárcsökkenés

Az MTÜ szerint a magyar turizmus versenyképességét erősíti a jövő januártól életbe lépő szálláshelyi áfacsökkentés, illetve az ágazat legnagyobb digitális fejlesztése is. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz már több mint 1000 szálloda csatlakozott, és megkezdődött a panziók regisztrációja, jövő évtől pedig már az összes magyarországi szálláshely digitálisan, naprakészen szolgáltat majd statisztikai adatot a hatékonyabb működés, a fejlesztések és a célzott marketingkampányok érdekében.
Sárvári-Deák Zsófia szerint ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás áfakulcsának január 1-től történő csökkentése nem feltétlenül eredményezi majd a szobaárak mérséklődését. Az árakat a piac határozza meg, az áfacsökkentés hatására megmaradt forrásokat elsősorban béremelésre, illetve az évek óta elmaradt felújításokra fogják felhasználni a szállodák. Reméljük, hogy ennek eredményeként sikerül orvosolni az ágazatot sújtó munkaerőhiányt – tette hozzá.

Vendéglátás: jó volt a balatoni szezon

Idén is jelentős volt a munkaerőhiány a dél-balatoni kereskedelmi és vendéglátó-vállalkozásoknál, de a cégek többsége összességében jó szezont zárt.
A vállalkozások jogszabály-módosítást kezdeményeznek az online pénztárgépek használatában tapasztalt túl szigorú szabályozás miatt.
Kertész Rezső, a somogyi szervezet társelnöke, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete (KISOSZ) szezonértékelő fórumán elmondta, a megyéhez tartozó dél-balatoni térségben mintegy 1400 vendéglátó és 1600 kiskereskedelmi üzlet található, amelyek száma az elmúlt években érdemben nem változott. Ezek nyári árbevételét alapvetően a július második felében és az augusztus első felében tapasztalható vendégforgalom határozza meg, ami idén a kedvező időjárásnak is köszönhetően jónak bizonyult.
Beszámolt arról is, hogy jogszabály-módosítást kezdeményeznek a számla és nyugtaadási kötelezettség online pénztárgépek használatára vonatkozó szabályozása miatt. Hangsúlyozta, azzal egyetértenek, ha valaki nem ad nyugtát, büntessék meg, de azzal már nem, hogy egy-egy kasszazáráskori eltérés vagy a pénztárgép megkésett szervizelése miatt is bezárhassanak üzletet.
A tapasztalatok szerint jelentősen eltérő volt a különböző megyékből érkező ellenőrök büntetési gyakorlata, amiben egységesítést kérnek a dél-balatoni vendéglősök, mikro- és kisvállalkozók – mondta Kertész Rezső. Összegzése során említést tett arról is, hogy „több empátiát” várnának el a vállalkozók a jövőben a hatósági ellenőröktől, akik bár mehettek volna bármely időpontban, időnként a főétkezési időszakokban tartották fel egy-egy vendéglő személyzetét egy-másfél órákra.

Súlyos gond a munkaerőhiány

A KISOSZ tagsága állást foglalt a tervezett szakmunkásminimálbér-emeléssel kapcsolatban, miszerint elfogadhatatlannak tartja, hogy a turizmus területén az országostól eltérő, annál több tízezer forinttal magasabb kötelező szakmunkás-minimálbért fogadjanak el az ágazati megállapodás során. „Ez sok kisüzlet létét veszélyeztetné, amelyek 20–30 százaléka már most is pengeélen táncol” – fogalmazott a somogyi szervezet társelnöke.
A tapasztalatok alapján idén nemcsak szakemberekből, hanem a kiszolgálószemélyzetből is nagy hiány mutatkozott, ami miatt helyenként tradicionális balatoni üzletek sem tudtak kinyitni, vagy zártak be előbb. Komoly pozitívumként emelte ki a strand- és szálláshelyfejlesztések, valamint a bő, színvonalas programkínálat kedvező hatásait a balatoni vendégforgalomra. Óriási gondnak nevezte ugyanakkor, hogy a frissen végzett szakemberek nem a szakmájukban helyezkednek el, illetve hogy irreálisan magas a bérigényük. A vendéglátós-, illetve szakácsbérekről szólva elmondta, igen nagy volt a szórás a különböző vendéglátóhelyeken. Akadtak igen magas, átlag feletti bérek, de nem szabad elfelejteni, hogy a nyári szezonban a Balatonnál egy hónap alatt két hónapnyit, vagyis 400 órákat dolgoznak a vendéglátósok, amiért eleve dupla bér jár – tette hozzá.