A Bocuse d’Oron commis-ként, és versenyzőként is induló 24 éves szakács nemrégiben a Kistücsökhöz igazolt. Ennek kapcsán beszélgettünk vele: Hogyan jutott a bulin kóstolt bográcsételtől addig, amíg már nem volt kérdés, hogy a szakmát választja? Miért nincs értelme a fiatalokat a pálya szépségeiről győzködni? Miért fontosabbak a jellembeli erősségek a szakmainál? Portré.
A marketingesből szakáccsá, szakíróvá, majd a hazai barbecue-sütők fejlesztőjévé váló szakemberrel a pályájáról beszélgettünk: a nyársak mellett előkerültek a londoni 16 órás műszakok, a francia kiképzés, a barbecue-cunami, a kutyaütők és persze az is, hogy a mahagóni színt alkotó, füsttel fűszerezett húsok hogyan találhatnák meg a helyüket a hazai konyhákon.
Az Olimpia Étterem vezetőjével beszélgettünk a pályájáról, a magyar konyha lehetőségeiről, a kreatív módszerekről, a szerzői konyháról, és persze a hazai vendéglátásról. Séfportré a hetedik kerületből.
Sárközi Ákos, a Michelin-csillagos étterem séfje bemutatta a Chef&Pincérnek a csapatát, hogy láthassuk, nemcsak a nagyközönség és a tévé által ismert szakácson múlik a siker, hanem mögötte olyan második sor áll, akikkel az sem látszik meg, ha a szakács éppen nincs az étteremben.
A szakács jelenleg a Bocuse d’Or magyar csapatában a coach feladatát látja el. Pályáját még 1979-ben kezdte. A Duna InterContinentalban tanulta ki a mesterséget, megjárta Németországot, Ausztriát, és hosszú ideig a Várkert Kaszinó séfje volt. Emellett food stylistként és tanárként is kipróbálta magát. A szíve jelenleg a tanításhoz húzza. Menne is, ha lenne értelme.
A Laci! Konyha! főszakácsa már inkább másfelé néz, ha a konyhán valaki valamit elront, mert nem biztos, hogy talál mást a helyére. A séf pályájáról, ételkészítési stílusáról és a vendéglátás jövőjéről is beszélgettünk. Kiderül, miért nincs magyar konyha.
