Vajon milyen íze van egy zsalukőnek? Na és egy bauhaus épületnek? A Café Arkitekter vendégei megtudhatják, méghozzá igen látványos környezetben. A kávézóként, showroomként és szakmai találkozóhelyként is funkcionáló egység idén nyáron nyílt, és gyorsan felkerült a különleges újdonságokat keresők térképére. De miért nyit egy építészstúdió kávézót, és milyen találkozásai pontjai vannak a két szakmának? Erről is beszélgettünk az alapítóval, Csap Viktorral.

A nyár folyamán sokan felkapták a fejüket az ötödik kerületi Petőfi Sándor utca új egységére: a Café Arkitekter kínálatában ugyanis tégla és ház is szerepel. Mindez érthetőbbé válik, ha megismerjük a koncepció mögött álló csapatot: a Studio Arkitekter építészstúdiót.

„Szerettem volna azt az egyedi hangulatot, amit az Arkitekter márka képvisel, szélesebb közönségnek is megmutatni. Emellett az is nagyon fontos volt, hogy kezdett egy nagyon jó szakmai közösség kialakulni a helyi tervezők között, így szerettem volna biztosítani egy helyet, amely alkalmas arra, hogy időnként összegyűljünk és megosszuk egymással a tudást, tapasztalatokat” – mesélt motivációiról az alapító, Csap Viktor, akiben már 2008-ban megfogalmazódott, hogy egyszer szívesen létrehozna egy többfunkciós komplexumot – sőt, a véletlen még ebben az évben a Petőfi Sándor utcába sodorta, egyenesen az Arkitekter irodájának és kávézójának ma helyet adó épületbe.

2026 nyarára az egykori elképzelés tömör valósággá vált, és kinyitotta ajtaját a Café Arkitekter – méghozzá egy valódi bauhaus épületben, ahol a vendégek között szakmai partnerek, kortárs tervezők és lakberendezők is felbukkannak.

„A vizualitás kialakítását az egyszerűség vezette. Minél többet meg akartunk tartani a ház múltjából, és valahogy újraértelmezni azt” – osztotta meg az alapító. Emellett az elegancia is egyértelműen tükröződik a pulton, márványasztalokon keresztül, illetve az egyszerű festett betonpadlóban is van egy kis csavar – nem a megszokott derékszögű találkozások uralják, hanem egy kicsit ’arkitekteresebb’. A belépő vendégnek a különleges székek, asztalok is rögtön szemet szúrhatnak: a hívogató, puha szőrös ülőalkalmatosságok mellett a színek és formák széles skálája megjelenik. Mint kiderül, ezek is az Arkitekter stúdió tervezései, a kávézó pedig egyfajta showroomként is funkcionál. Szintén feltűnőek a falra festett számok, mérések és egyéb jelek – ezek valójában magasságot, rádiuszt, színkódokat és hasonló építészeti részleteket jelölnek, egyedi identitást kiépítve ezzel az építészkávézónak.

Bár vakmerő vállalkozásnak tűnhet az építészet mellett épp a gasztronómiába belekóstolni, valójában nem teljesen ismeretlen terep számukra. Több vendéglátóhely tervezőjeként volt már alkalmuk bepillantani a kulisszák mögé. „Egy vendéglátóhely belső terénél más az elhasználódás, más a használat mennyisége és az ergonómiája” – kezdte sorolni Csap Viktor, miben más a tervezési folyamat. Míg egy lakásnál fix számú emberrel terveznek, és nagyjából ugyanazok az események történnek benne éves szinten, egy vendéglátóhelynél sokkal intenzívebb az elhasználódás, amire oda kell figyelni – ahogy arra is, hogy a felületek könnyen karbantarthatók legyenek, és üzletileg is megfelelő legyen. „Itt a belsőépítészet lényege az, hogy vonzóvá tegye azt a kínálatot vagy azt az üzenetet, amit a vendéglátóhely képvisel.”

„Természetesen van még egy csomó tudás, amit nem szereztünk meg. A saját egység ebből a szempontból is nagyon jó: a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg, így később az ügyfeleknek is segíteni tudunk, ha hasonló dologba vágnák a fejszéjüket” – jegyezte meg Csap Viktor.

Bár a gasztronómiai ág mögött külön csapat áll, a munka közös. Népszerű signature süteményeik, a zsalukövet formázó, kókusz mousse-t, mango-maracuja gélt, kakaós piskótát és fehércsokis ropogóst tartalmazó General Signature és a bauhaus épületet megformázó Studio Signature (matcha mousse-szal, eper géllel, fehércsoki cremeux-val, mandula ropogóssal és matchas gluténmentes piskótával) például Csap Viktor ötletéből születtek, aki mindenképpen szeretett volna valamilyen építészet témájú elemet az étlapra. A megvalósítás azonban már Ifka Adrienn cukrász kezeit dicséri. A két slágertermék októbertől új ízvilággal lesz elérhető.

Ahogy a design-nál, úgy az ételeknél is egyszerűségre törekedtek. Brunch jellegű konyhát álmodtak meg némi skandináv vonallal, kiadós, de gyorsan elkészíthető ételekkel. A legnépszerűbb elem egyértelműen a zsalukő, „mindenki téglát akar enni”. Csap Viktor elárulta, ennek sikere még őket is váratlanul érte, így kezdetben alultervezték a konyhát: délre mindig elfogyott a sütemény a kínálatból. A házikó szintén kedvelt, ráadásul gluténmentes is, emellett vegán focacciat is kínálnak, de idővel szeretnék a mentes választékot még tovább bővíteni. Az étlapról egyedül a saláta került le a nyitás óta, amely nem ragadta meg a vendégek figyelmét – ellentétben például a kimchivel.

A népszerűséget Csap Viktor a koncepció érdekességével magyarázza: „Talán annak köszönhető, hogy ez nagyon eltér attól, amit az emberek megszoktak egy kávézó kialakításánál. A tágas tér is sokat hozzátesz, szeretnek ide beülni a vendégek, jó itt lenni – azt mondják. Persze a kiváló lokáció is sokat segít.”

Adja magát a kérdés, vajon mi a közös a gasztronómiában és az építészetben. „Az építészet mindenben benne van. Az építészet alapja a matematika, ami a kémiát is meghatározza, és erre a kettőre épül a gasztronómia is. Emellett az arányérték is mindkettőnél jelen van, hiszen az ízérzékelésben is fontos szerepet játszanak az arányok. Közös pont az esztétika is, amire mind a gasztronómiában, mind az építészetben törekszünk” – sorolta az alapító. ‹‹

(Fotók: Piltner Péter, Villányi Csaba, Maróti Kata)

(Chef&Pincér magazin, 2026 szeptemberi szám)

BELELAPOZOK