A MÁK Bistro fiatal séfjét, mint a csúcsgasztronómiában dolgozó vendéglátóst is gondolkodásra késztette a vírushelyzet. A leginkább érintett belvárosi éttermek többnyire bezártak, vagy kényszerpályán házhoz szállítással foglalkoznak. Az viszont nagyon fontos, ki miként éli meg, és ki mit hoz ki abból, amit most ránk osztott a világválság. Mizsei János pozitív attitűddel és új ötletekkel felvértezve állja a sarat.

- Ahány ház, annyi megoldás. Nálatok mi történt, hogyan reagáltatok?

- Mikor kiderült, hogy megint bezárások lesznek, elgondolkoztunk, mit csináljunk. Nem találtuk jó megoldásnak se a házhoz szállítást, se az elvitelt. Inkább úgy döntöttünk, pozitívak leszünk, és ráállunk egy hosszabb otthonlétre. Ezt tartottuk jó megoldásnak. Ezt az időszakot pedig megpróbálja mindenki a saját lehetőségeihez mérten arra használni, hogy fejlessze magát. Arra jutottunk, ha decemberben meg tudunk nyitni, csinálunk majd egy karácsonyi menüt. Egy olyan megújult csomaggal, ami érdekes lehet a vendégeknek. Most persze azt látjuk, hogy sajnos mégsem ez lett, és bennem is ez nemrég realizálódott.

Mivel a MÁK alapvetően fine dining étterem, úgy gondolom, ezt a stílust házhoz vinni nem lehet, vagy legalábbis roppant nehéz. Egy dobozba kell zárni a saját kreativitásodat, ami ebben a formában óriási kihívás. Hatalmas tisztelet a szakmában azoknak, akik mégis megpróbálják.

Közben pedig a MÁK-tól függetlenül nekem kialakult Buza Krisztával, aki a Kitchy Design tulajdonosa, egy együttműködésem, ahol a márkának készítettünk egyedi karácsonyi gourmet válogatást, amit a saját környezettudatos csomagolóanyagaikba csomagoltuk. Ezt már október közepén eldöntöttük, persze akkor még nem tudtuk, hogy egyáltalán nem lesznek külföldiek és be fog zárni a MÁK. Alkalmazkodva a helyzethez, rákoncentráltunk a magyar vendégekre.

- Az alkalmazkodás és gondolkodás hova vezetett?

Mivel Kriszta egy kreatív ügynökség vezetője is, elkezdtünk azon dolgozni, hogy a saját vállalati ügyfeleiknek speciális ajándékcsomagot állítsunk össze, amiben sós, illetve édes válogatások találhatók. A sós csomagban van három különböző rizs chips, ami teljesen gluténmentes, és különféle ízesítésű: algás, sültburgonyás és tökös. Az édes csomag pedig a gyermekkorunk édességeinek - mint télifagyi, négercsók- habcsók- a teljes újragondolása. Én a sós termékeken már korábban is gondolkoztam, Krisztának meg a télifagyi reformja gyerekkori vágya volt, így összeállt egy klassz gourmet box. Meg is rendelték a vállalatok, de egyszer csak olyan irányt vett a dolog, amire nem gondoltunk korábban. Bejelentkeztek kávézók és gourmet delikátesz boltok a kéréssel, hogy berakhatják-e a kínálatukba és, hogy szeretnének vegánt mindenből.

Szóval gyakorlatilag 2 nap alatt újra kellett gondolnunk ennek minden vetületét a pénzügyi, jogi, logisztikai résztől kezdve odáig, hogy fagyasztható legyen vagy könnyen szállítható és milyen alapanyagokat használjunk. Egyszer csak akkora lett az érdeklődés, hogy nem bírtuk, ezért kitaláltuk, hogy tartunk hétvégi sütivásárt több helyen az országban. Ehhez végül csatlakozott a MÁK is, így lett hétvégi MÁK Pop-Up és a gourmet boxokat összekötöttük azzal, hogy elérhetővé tettük a nyári balatoni MÁK slágereket is, mint a lángos vagy a taco. Az első nap délután 2-kor már kifogytunk, nem volt elég a 200 db télifagyi.

Teljesen megdöbbentünk a sikeren. Szóval egyértelmű volt, hogy akkor ezt folytatjuk, mert nem csak mi szeretjük, de a vendégek is.

- Ha ez a vállalkozás még inkább bekerül a köztudatba, gondolkodtatok már további fejlesztéseken?

- Az egyértelmű, hogy ezzel a termékkel belőlem, és az általam képviselt gasztronómiai stílusból is kapnak egy kis szeletet az emberek. Vannak olyan ötleteink Krisztával, hogy ezt a kollaborációt tovább folytatjuk akár márkákkal, pékségekkel is. Vagy bárki mással. Úgy gondolom, hogy most ebben a kialakult helyzetben ezek az együttműködések nagyon fontosak, hiszen segíthetjük egymást.

- Mondhatjuk azt, hogy ez egy Covid által generált kényszer innováció?

- Valóban így van. Ha valaki régebben azt mondja nekem, hogy például egy food truck-ban fogom a nyarat végig dolgozni, nem hittem volna neki. És tulajdonképpen ez az egész Kitchy Gourmet Selection projekt is, amit most csinálunk és fejlesztünk, ennek a helyzetnek a hozománya.
Számos olyan piaci rést látunk most, ami kiaknázatlan, pedig igény lenne rá. Ezért gondolkodunk, dolgozunk most gőzerővel, és próbálunk minden apró lehetőségből, ötletből eredményt kovácsolni. Ráadásul nagyon élvezzük is és elképesztően sok pozitív visszajelzést kapunk.

- Azt mindenki látja, hogy a vírushelyzet legnagyobb vesztese a csúcsgasztronómia. Te is ebben vagy benne. Számodra ez mit jelent?

- Amikor megtörtént ez a dolog, egyik napról a másikra, azon gondolkodtam, hogy ezek szerint Budapest ennyit tud. Nagy tanulság ez. Amikor este 11-kor mentem haza az utcán, és már zárva voltak a határok, egyszerűen teljesen más volt a kép. Az a megszokott nyüzsgés elmaradt, és folyamatosan elvékonyodott. Furcsa ezt látni, megélni. A belvároson kívül azért működött a vendéglátás, lokációkra korlátozva, hiszen ott a helyi közönség, illetve a törzsvendégek még érkeztek és fogyasztottak.

Ami Budapest turisztikailag frekventált részét illeti, egyszerűen bebizonyosodott, amit ugyan tudtunk, hogy a forgalmak nagy százaléka a külföldi vendégektől érkezik. Tudtuk, de ténylegesen ezzel szembesülni, érezni, nagyon megdöbbentő. Erre képes a belvárosi vendéglátás. Látva ezt, le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat, és igenis sokkal jobban koncentrálni a magyar közönségre. Persze ez sok esetben a koncepciók teljes újragondolásával is járhat. Ez nem rossz dolog, csak más.

Mondhatjuk úgy is, fel kell venni a kesztyűt, alkalmazkodni, és innovatív, piacképes megoldásokat alkalmazni úgy, hogy közben minden étterem megtartsa azt, amit eddig csinált, csak kicsit másként.

- Hogyan tovább? Mit tehetünk, hogy jobb legyen?

- Szerintem mást nem lehet, csak pozitívan hozzáállni, mert egyszer vége lesz. Az biztos, hogy sok minden meg fog változni, hiszen új helyzet alakult ki. Teljesen másként viselkednek és gondolkodnak az emberek, és ez hosszútávon is így fog maradni.

Nagyon fontosnak tartom most az összefogást! Értem ezen azt, hogy a beszállítóknak, termelőknek muszáj egymást segíteni. Már csak azért is, mert az még rengeteg idő lesz, mire eljutunk számokban oda, ahol abba kellett hagyni. Máshogy véleményem szerint nem is lehet száraz lábbal átkelni a túlpartra, mert egyedül senki nem tud boldogulni. Én nagyon remélem, erre sokan rájöttek már, és tényleg összetartás jön létre, nem csak a szakmában, hanem a társadalomban is.