Gyenge első negyedévet zárt a magyarországi söripar, ám a legnagyobb gyártók bíznak abban, hogy az év további részében a forgalom fellendül - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

A Borsodi Sörgyár egy különleges, limitált kiadású Ale-lel idézi meg idén tavasszal a trópusi nyarat.

A karácsony előtti időszak hagyományosan kiemelkedő a pálinka értékesítés terén, az éves forgalom 30%-át adja. Ezt 2020-ban teljesen lenullázta a járvány. Az év eleje pedig mindig csendes. Ezért is van nehéz helyzetben a pálinkaszektor, hiszen az év végi – novemberi és decemberi – hónapokban termelődik ki az az összeg, amellyel a következő évi első negyedévet a pálinkafőzdések átvészelik. Egy jó, államilag támogatott országos marketinggel elősegíthető lenne egy kiegyensúlyozottabb folyamatos fogyasztás, illetve kialakulhatna egy tervezhetőbb, kiszámíthatóbb és egyenletesebb piaci kereslet. A hazai pálinkaszektor nehézségeiről és kihívásairól Mihályi Lászlót, a Pálinka Nemzeti Tanács elnökét kérdeztük.

» Mennyire sújtotta a vírushelyzet tavaly a magyar pálinkagyártókat, illetve hogyan hatott a hazai pálinka­fogyasztásra?
Ha röviden és tömören szeretnék válaszolni a kérdésére, ­akkor úgy tudnám összefoglalni a járványhelyzet szektorra gyakorolt hatását, hogy a kereskedelmi pálinkagyártók árbevételük átlagosan 80%-át abból realizálják, hogy a HORECA szektor szereplőinek, illetve kitelepülés keretében a végső fogyasztóknak értékesítik a magas adókkal sújtott, ellenőrzött körülmények között legyártott, és a NÉBIH által bevizsgált termékeiket.
A veszélyhelyzet kihirdetésével e cégek árbevételei is gyakorlatilag egyik hétről a másikra megszűntek. Eltűnt a felvevőpiac nagy része, a vendéglátóipari helyek bezárása magával rántotta a pálinkásokat is, mint beszállítókat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szektorban a járványhelyzet hatására az előállítók nagy része a kapacitásuk kevesebb, mint felével működik. Nem állítanak elő, mert nincs eladás és a raktárkészleteket szeretnék csökkenteni. Nem vásároltak gyümölcsöt vagy a korábbi évekhez képest kevesebb mennyiséget.
A 2020-as évben volt olyan főzde, amely nem végzett előállítást és sajnos a munkavállalóit a mezőgazdaság sem tudta átvenni, mert azon a földrajzi területen az időjárás jelentős károkat okozott. Ismerek olyan főzdét, amely a munkavállalóinak nagy részét el kellett, hogy bocsássa, vagy éppen minimálbérre kellett visszajelenteni őket, és ez alól a legfelsőbb vezetés sem volt kivétel, de csak így tudták ­megtartani a dolgozókat. A gazdaság egyéb szereplőihez hasonlóan a pálinkások is próbálták túlélni az elmúlt időszakot, ­illetve ezt teszik most is, hiszen a korlátozások vélhetően még márciusig fennmaradnak. E prognózissal számolva összességében az ágazat egyhuzamban öt hónapig van árbevétel nélkül. Ezt költségvetési támogatás hiányában nem lehet komoly veszteségek nélkül túlélni. A kialakult helyzetben, ha csak a humán erőforrást tekintjük, 200 cég közel 2000 munkahelye van veszélyben.

» Milyen tanulsággal, tapasztalattal vágnak neki a gyártók az ugyancsak bizonytalan 2021-es esztendőnek?
A 2021-es év megkezdése sok bizonytalansággal indul, mert nem ismert, hogy ténylegesen mennyi idő lesz a turizmusnak visszaállni a vírushelyzet előtti állapotába. A vendéglátóipari egységek nyitvatartása lételeme a pálinkaszektor szereplőinek. A pálinkásoknak a visszarendeződéshez óriási ­segítség lenne, ha a borhoz hasonlóan az államtól támogatást kapnának promóciós eszközök, fórumok, lehetőségek biztosításával.


» Mi a tapasztalat, a magyar pálinkafogyasztók boltban veszik inkább a pálinkát vagy főzik/főzetik?
Jogszabály alapján kizárólag a kereskedelmi pálinkagyártók által előállított termék nevezhető pálinkának, a bér­főzetett és magánfőzött ital neve: párlat. Korábbi évek adatai alapján a kereskedelmi pálinkagyártók által előállított pálinka éves mennyisége 1 millió hektoliterfok körül volt, a bér­főzött párlaté 4,5 millió hektoliterfok. A magánfőzött párlatok mennyiségét a feketegazdaság hatalmas kiterjedése, és a magánfőzői tevékenység ellenőrizetlensége miatt csak becsülni lehet: meghaladhatja még a bérfőzött párlatok és a kereskedelmi főzdék által forgalomba hozott ­pálinkák együttes mennyiségét is. A magánfőzők jogszabályi kereteken túlmutató tevékenységének visszaszorítására meg­oldás ­lehetne az ellenőrzési rendszer változtatása, azaz vissza kellene állítani a NAV korábban érvényes felügyeleti jogának biztosításával az ellenőrzést.
A Pálinka Nemzeti Tanács abban bízik, hogy a Kormány által biztosított adómentes főzési lehetőséggel a magán­főzők a jogszabályban meghatározott módon élnek. Továbbá bízik benne, hogy azok a pálinkabarátok, akik szeretik a minőséget és a biztonságot, azok bérfőzdékben főzetik le a cefré­jüket. A bérfőzdék számos hatóság által engedélyezett és ellenőrzött feltétel mellett és körülmények között dolgoznak, amit egy magánfőzőnek nem kell teljesítenie. Nagyon fontos, hogyha minőségi terméket akarunk fogyasztani, akkor az minőséget biztosító helyről származzon.


» Az idei 408 nevezett pálinka közül a Brill Pálinkaház Érlelt Kadarka Törkölypálinkája lett 2020. év Legjobb pálinkája. Mivel érdemelte ki ezt a címet? Mi a különlegessége?
Konkrét válaszként idézném Béli Gézát, a 2020. évi Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny Szakmai Elnökét, aki az érzékszervi bírálók szakmai véleményén alapuló jellemzésében így írta le a terméket: „Illatát gyönyörű törkölyös fajtajegyek jellemzik, amelyek a levegőztetés hatására folyamatosan erősödnek, majd kellő idő után kinyílnak, kiteljesednek. Kitárja gazdagon fűszerezett önmagát, mellette félénken megmutatja a kifejlett hordós jegyeit. Ízében a kelet világát idéző fűszereket a vanília vezeti felénk. Szolid határozottsággal sorban követik a társai, a kókusz és a szegfűszeg. Egzotikus kalandjait a kakaóval és a kávéval zárja. Végre megérkezik saját közegébe, az érett törkölyös olajosságba, a szőlőmagok enyhén fanyarkás kesernyéjébe és a gyümölcsös héjhamvasságba.”

» Várható idén a pálinkaárak jelentős drágulása?
Adóváltozás miatti drágulás nem várható idén, a kereskedelmi pálinkagyártók árait a szezonális gyümölcsárak (pl. gyenge termés esetén) befolyásolhatják. A pálinkák árával kapcsolatban azt mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy sokan drágállják a kereskedelmi forgalomban megjelenő termékeket és viszonyítják a legális kereskedelem keretein kívül kaphatókhoz.
A Pálinka Nemzeti Tanács minden évben megszervezi az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyt. Az erre benevezett termékeket a NÉBIH-ben bevizsgáltatjuk. Egy analitikai vizsgálat 30.000 forintba kerül. Ezzel csak arra szerettem volna kitérni, hogy a kereskedelmi főzdék mindent megtesznek azért, hogy a jogszabályoknak megfelelő termékek kerüljenek a boltok polcaira, s ezek a költségek nagyon magasak. Viszont csak így biztosítható, hogy kereskedelmi forgalomban a vásárló olyan terméket vásárolhasson, melynek az eredete ismert, a minősége ellenőrzött, magyar alapanyagból készül, hazai előállítással. Emellett nem szabad elfelejteni a kötelezően fizetett adókat, amelyek a pálinkát terhelik. Ha 1 liter 50%-os pálinka 12000 forintért kapható, abból a közvetlen adók (szeszadó, NETA, Áfa) 5086 forintot tesznek ki. A magánfőzött párlatok után ilyen költségeket, adókat nem kell megfizetni. Igazán az értékesítésük össze sem hasonlítható, miután kereskedelmi fogalomban kizárólag kereskedelmi főzdében előállított pálinka lehet. A párlat, melyet magánfőzés keretében állítottak elő, legális kereskedelmi forgalomba nem kerülhetne.

» Milyen vásárlási szokások jellemzők a magyar pálinkafogyasztókra? Ár, minőség, újdonság vagy márka alapján választanak?
A magyar vásárlók nagyon árérzékenyek, így ez egyértelműen az első helyen áll, ezért is terjedt el nagymértékben a feketén és adómentesen forgalmazott, de egészségügyi és minőségi szempontból is ellenőrizetlen magánfőzött párlatok illegális kereskedelme. Természetesen vannak, akik márkákhoz ragaszkodnak és vannak olyanok is, akik az újdonságokat, kuriózumokat keresik.
A fogyasztók nagy többsége még mindig közvetlenül olyan helyen szerzi be a pálinkát, ahol fizikailag megnézheti, megfoghatja az üveget, a címkét elolvashatja. A kereskedelmi egységek értékesítése mellett maguk a pálinkaházak nagy része működtet webshopokat. A jelentősen megcsappant forgalmat promóciók meghirdetésével próbálják ösztönözni. Van olyan főzde, amelynél a marketing célú felmérés azt mutatta, hogy nem a termék árával van a gond, hanem nem jutottak el a potenciális vásárlóhoz. Kétségtelen, hogy a pálinkaházaknak is alkalmazkodnia kellett a kereskedelmi szokások jelentős változásához, ami az online felületek térhódítását jelenti.
A vásárlói igények kiszolgálásában a pálinkaházak eltérő módszereket, eszközöket alkalmaznak. Van, aki az ágyas pálinka előállítására fektet hangsúlyt, van, aki ugyanabból a termékből alacsonyabb és magasabb alkoholtartalmút is előállít, dizájnosabb csomagolásokat használ, különlegesebb alapanyagból állít elő (pl. borzagból (gyalogbodza), vagy más vadon termő gyümölcsökből) pálinkát.
A szolgáltatások köre is változott az elmúlt időszakban, amelyet egy pálinkaház nyújt manapság. Túlléptünk a klasszikus „kizárólag főzést végez a főzde” időszakon. Több főzde szervez látogatást az üzembe, programként pálinkakóstolást ajánl. Sőt ma már létezik online pálinkakóstolás is.

» Milyen újdonságok várhatók az idei évben? Vannak innovációs lehetőségek még ebben a szektorban?
Új összetevő nem igazán lehet, mert jogszabály alapján csak magyar gyümölcsből készülhet a pálinka, és szinte mindent kipróbáltak már a főzdék. Esetleg a vegyesgyümölcs-pálinkáknál a házasításokból születhetnek újdonságok. A kiszerelés, csomagolás, címkék természetesen változhatnak, frissülhetnek.
Tudomásul kell venni, hogy a vevői igények változnak, s ahogy látható, a környezet is, amelyben a pálinkások léteznek. Ehhez alkalmazkodni kell. A főzdék fejlesztenek technológiailag is, termékek tekintetében, kiszerelésben és csomagolásban is. Sok területen a jogszabályi előírások miatt kisebb a mozgásterük, de a fejlődés ebben a szektorban is elkerülhetetlen. Ugyanakkor az tény, hogy a pálinkások döntő többségét negatívan érintette a járványhelyzet, az eltérés igazán abból adódik, hogy kit és milyen mértékben. A fejlesztésekhez tőkére van szükség, amely jelen helyzetben igencsak korlátozottan áll a vállalkozások rendelkezésére. Csak példaként említeném meg, hogy mivel kell számolni mondjuk csomagolás esetén: nagy vonalakban egy fél ­literes ­palack ára 300 Ft/db. Ez természetesen irányszám, ­lehet venni palackot 700 Ft-ért is, és lehet találni már 200 Ft-ért, de sokkal olcsóbban már nem. Ehhez jön még a címke, dugó, a kapszula ára, összesen kb. 100 Ft/db. Húszezer palack költsége nyolcmillió forint, ha palackonként négyszáz forinttal számolunk.
Fontos a fejlődés és a fejlesztés, de a jelenlegi helyzetben az ehhez szükséges fedezetet a vállalkozások maguk nem tudják kitermelni, ezért szükség lenne egy állami támogatási rendszerre, speciálisan a szektorra kidolgozott ­pályázati lehetőségekkel, mert eddig is lehetett pályázni, csak igen korlátozottan. Szükség van plusz források bevonására már a fennmaradáshoz is.