Minden évben Márton-napra megérkeznek az új évjárat első hírnökei, így van ez a Soproni borvidéken is, ahol a Vincellér Borbirtok dolgozik. Az idei újborok több szempontból is különlegesek a pince számára.

 Az újborok népszerűségét több tényező adja. A borkedvelők felfokozott várakozása, a borok jó fogyaszthatósága, az újborokhoz kapcsolódó francia és olasz hagyományok, valamint itthon a Márton-naphoz kötődő gasztronómiai rendezvények mind hozzájárulnak ehhez. Persze azért az sem utolsó, hogy ezek a borok állnak a legközelebb a szőlőhöz gazdag, gyümölcsös illatukkal és ízükkel.

 Az idei évjárat legnagyobb kihívása a csapadék volt, azaz leginkább annak hiánya. A hőség és a szárazság megviseli a szőlőt, extrém melegben még a cukrosodás is leáll a bogyókban. A Vincellér területei közel terülnek el a Fertő tóhoz, ami alapból némileg párásabb környezetet biztosít. Az ültetvényeik nagy része idősnek számít, a növény gyökerei már egész mélyen járhatnak, ahol még található némi nedvesség, így könnyebben átvészelik a szárazságot. Az idei szüret gördülékenyen ment Fertőbozon, ebből a minőségből szívesen látnának többet a pincében. Márton-napra pedig palackba kerültek a primőr borok, a pince kedvelt Első Gólyái.

  „Jó pár éve készítünk újbort, fehéret zenitből, rozét és vöröset pedig zweigeltből. Ez utóbbi fajta különösen közel áll a szívünkhöz, mert édesapám honosította meg az országban, neki köszönhető, hogy ma foglalkoznak vele Magyarországon. November elejére az emberek már kíváncsiak az új évjáratra, ezek a friss borok pedig előrevetítik, hogy mire lehet számítani, persze könnyed formában. Idén jól alakultak a körülmények, így a háromfajta újbort készítettünk a pincénél. A zenit finoman barackos, egzotikus gyümölcsökkel, ropogós savakkal, a rozénk idén vagány savú, szamócás, málnás zamatokkal. A vörös zweigelt idén részben fahordós érlelést kapott, amitől még fűszeresebb, a bogyós gyümölcsök mellett vanília és karamell színesíti a fiatalos vörösbort” – mesélte Molnár Tibor „Titi”.

 Újborainak bevételéből a pince két éven keresztül a Soproni Madármentők Alapítványt támogatta. Az együttműködés sikeres volt, azonban olyan sok megkeresés érkezett más civil szervezetektől, hogy a pince úgy döntött, mostantól kétévente új kedvezményezettet választ. Kisgyermekes családapaként Molnár Tibort megérintette a Várva Várt Alapítvány munkája, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy minden megfogant magzat várva várt babaként születhessen meg és szerető családban nőhessen fel.

 Az alapítvány vezetője, Horváth Zsuzsa örült, hogy a borvidék egyik meghatározó borásza állt az ügyük mellé.

„Felfordult világban élünk, ahol a Várva Várt Alapítvány soproni régiójának koordinátoraként rengeteg kihívással szembesülök szinte naponta. Három fontos területen dolgozunk, elsődleges célunk segíteni, hogy a megfogant gyermek a saját családjában nőhessen fel. A nehéz körülmények között élő édesanyákat igyekszünk segíteni, hogy a babák szerető környezetben nőhessenek fel. Sopron sok szempontból szerencsés régió: ha például tárgyi segítséget kérünk, pár nap alatt szinte mindig érkezik felajánlás.

Amennyiben az édesanya nem tudja vállalni a gyermek nevelését, a gyermekeket a szülő kérésére olyan családokhoz adjuk örökbe, ahol valóban várva várják őket. Sokan küzdenek azért, hogy gyereket nevelhessenek, igyekszünk az ő álmaik valóra válásában segíteni.

Manapság a prevenció egyre fontosabb, nagy hangsúlyt helyezünk a krízishelyzetek megelőzésére a szexuális felkészítéssel. Egy-egy egészségnap vagy nyílt nap keretében van lehetőségünk előadásokon keresztül megszólítani a mai fiatalokat, de ezen a téren még rengeteg a lehetőség.

Nekünk, soproniaknak a kultúránk része a bor, a helyieknek ez fontos kérdés, büszkék vagyunk a borvidékünkre. Ezért is tartom nagy szónak, hogy egy ilyen ismert pince az ügyünk mellé áll, az anyagi segítség mellett Tibor helyi ismertsége és befolyása nagyban segítheti a munkánkat” – osztotta meg gondolatait Horváth Zsuzsa, a Várva Várt Alapítvány soproni régiójának koordinátora.