BGE / KVKI

Hogyan érintette és miként kezeli a válságot a felsőoktatás?

Mint a vendéglátással és turisztikával foglalkozó szaklap, fontosnak tartottuk, hogy ne csak a szakma nehéz helyzetét, és az esetleges megoldásokat ismertessük. Ami mindennek az alapját képezi, és a szektor utánpótlását adja, az nem más, mint az oktatás. A Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara (BGE KVIK) eddig is nagy segítségünkre volt, és most is hozzájuk fordultunk. Tóth Gáborral, közgazdász mestertanárral, egyetemi mesteroktatóval beszélgettünk ebben a témában, aki a Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesületének alelnöke, és aki elénk tárta, mennyire nehéz helyzetben is van az oktatás. Megtudtuk tőle azt is, hogy bár nem mindennapi szituációban kell végezni a feladatokat, erőn felül teljesítettek az új nemzedék fejlesztésében. Cikkünkben Gemela Cintia, a BGE végzett hallgatója is kifejti véleményét, hogy a diákok oldaláról is láthassuk a helyzetet.

                                                                                                                                     Tóth Gábor

- A pandémia az egész társadalmat és gazdaságot érinti. Hogyan vértezte fel magát ellene a BGE?

- Természetesen az első időkben az egyetem sem számolt a pandémia okozta hosszantartó, negatív hatásaival, ezért arról nem beszélhetünk, hogy „felvértezhettük” volna magunkat ellene. Az egyetem vezetőségére, az oktatókra és a hallgatókra is folyamatos tanulás, alkalmazkodás, tervezés volt a jellemző, hogy meg tudjanak felelni az új típusú kihívásoknak. Nehéz időszakot tudhatunk magunk mögött az elmúlt évben. A pandémia úgy mentálisan, mint fizikálisan is nagy terhet rótt az oktatásban dolgozó kollégákra. Sokszor 0-24-ben készenlétben voltunk, (és vagyunk is) hisz számtalan kérés, kérdés érkezett a hallgatók részéről, amire időben reagálni kellett. Mindezek mellett pedig folyamatosan készültünk az online felületeken leadandó órákra és az ezeket segítő tananyagokra, előadásokra, illetve az egymással való kapcsolattartás is lényeges eleme volt az oktatásnak.

- Már szinte általánossá vált az online oktatás. Hatásosan tud működni ez a rendszer?

- Ma már túl vagyunk néhány féléven, amiket a Covid kihívásainak megfelelően át kellett alakítanunk. Természetes, hogy az első időkben még nem igazán tudtuk, hogy mivel állunk szemben. Folyamatosan alkalmazkodtunk, új módszereket kerestünk, de mondhatom azt, hogy az egyetem gépezete rendkívül jól alkalmazkodott az új körülményekhez, néhány apró nézeteltéréstől eltekintve ma már kiválóan kezeljük az oktatás és a számonkérés kihívásait, amit a vírushelyzet okozott, és ez semmiképpen nem megy a minőség rovására. Mára már túl vagyunk a második félév záróvizsgáin (régebben államvizsga), amelyek szintén az online térben történtek meg, természetesen kellő körültekintéssel. Azt gondolom, hogy olyan erős biztonsági intézkedéseket hozott létre a vezetőség, amelyek kizártak bármiféle visszaélést úgy a vizsgázók, mint a vizsgáztatók részéről.

- A diákok mennyire veszik így komolyan az oktatást?

- Mondhatjuk azt, hogy teljesen komolyan veszik, semmilyen könnyítés nem történt az oktatásban, a számonkérésekben, az egyetem hallgatói semmivel sem veszik könnyebben a feladataikat, mint azelőtt. A fiatalok motiváltak, bár nem mindig tudják száz százalékosan teljesíteni jelen pillanatban a képzéshez tartozó komoly gyakorlati feladatokat (ami sok esetben nem is rajtuk múlik), de úgy látom, hogy azért törekednek erre.

- Érezhető-e a pandémia hatása a diákok létszámában, illetve vannak-e úgymond pályaelhagyók, akik inkább más területet választanak?

- A mostani jelentkezések számát tekintve úgy látjuk, hogy nem igazán riasztotta el a felvételizőket a vírushelyzet, hisz ez csak egy átmeneti „körülmény”, tehát látjuk, hogy a fiatalok nem tekintik véglegesnek a jelen állapotot, elmondhatjuk, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetem különböző szakjainak népszerűsége egyáltalán nem csökkent.

- A vendéglátás erősen gyakorlati ágazat. Miként oldja meg a BGE az intézményen belüli oktatást?

- Az elmúlt félévben ez volt az igazán nehéz kérdés! Az egyetem vezetősége folyamatosan kereste az új utakat, amely a munkáltatók és a hallgatók számára is biztosítja a képzéshez szükséges kimeneti követelmények teljesítésének feltételeit. A most kezdődő félévben már az ITM engedélyezte a „hibrid” oktatást, hogy a kimondottan gyakorlati jellegű tárgyak (éttermi és konyhai gyakorlat) személyes részvétellel legyenek megtartva, természetesen maximálisan betartva a szigorú járványügyi szabályokat.

- A turisztikai-, és a vendéglátó egységek már jó ideje zárva vannak. Hogyan lehet a diákok gyakorlati helyét megoldani?

- Ugyanazt tudom mondani. Folyamatosan keressük a hallgatók gyakorlati tevékenységének teljesítési feltételeit, lehetőségeit. A szakmai gyakorlatok színvonalas megtartása a külső gyakorlati partnereknél jelen pillanatban sok helyen akadályokba ütközik. Éppen ezért voltak bizonyos könnyítések a gyakorlati helyek körének meghatározását illetően. Ma már a gyakorlati helyek tulajdonosainak, az egyetem vezetőségének, és a szakmai gyakorlatok abszolválásáért felelős oktatóknak is megfelelő tapasztalat áll a rendelkezésére ezen a téren, természetesen minden döntésnek igazodnia kell a mindenkori jogszabályi feltételekhez, és a vírushelyzet okozta változó járványügyi szabályokhoz.

- Ha erősen akarunk fogalmazni, szinte egy éve nem tudnak érdemben gyakorlatot szerezni a diákok. Mi lesz, illetve hogyan készülnek fel az érintett évfolyamok diákjai? Miként lesz belőlük szakember?

- Az egyetemen mindenképpen megkapták a hallgatók az elméleti képzést, természetesen a gyakorlat hiánya nem mindig pótolható. Az elmúlt félévben azért minden szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató tudott valamennyi időt tölteni külső munkahelyeken, ha nem is tudta mindenki az egész gyakorlati idejét letölteni, azért releváns tapasztalatokat szerezhettek a munka világában. Mindemellett az egyetem hallgatói olyan kompetenciákkal rendelkeznek, hogy a gyakorlati életbe kikerülve nagyon rövid idő alatt lesznek „hadra foghatók”, hisz „szellemi tőkéjük”, motiváltságuk, érdeklődésük az átlagosnál sokkal magasabb. Azt is a mérleg „pozitív” serpenyőjébe tehetjük, hogy nagyszámú hallgató dolgozott az egyetemi tanulmányai mellett a vendéglátás különböző területein, így számukra lehetőség volt egy meglévő, megfelelően igazolt előzetes munkatapasztalat beszámítására is. Tehát, összefoglalva: senki nem fog úgy kimenni a szakmába – a nehéz helyzet ellenére sem -, hogy nincs valamilyen releváns munkatapasztalata.

- Visszaveti a helyzet az oktatás minőségét?

- Az egyetemi elméleti és gyakorlati oktatás minőségét semmiképpen sem veti vissza ma már a jelenlegi szituáció, sőt, olyan új utakat találtunk és tanultunk meg a hallgatókkal együtt, ami hosszútávon mindannyiunk előnyére válik. Nyilvánvalóan, azért mindannyian várjuk a jelenléti oktatás teljes mértékű visszatértét, hisz az iskola egy mátrix, ahol a diákok nem csak az elméleti és gyakorlati tudást szerzik meg, hanem egy örök életre szóló kapcsolati hálót építenek egymással, tanáraikkal, munkaadóikkal, ami tapasztalataim szerint nagyban segíti majd az életben való boldogulásukat. Ez az, ami most, jelen pillanatban hiányzik a rendszerből. Természetesen voltak azért negatív tapasztalatok is, előfordult egy-két érzelmi „túlhabzás”, ami nyilván abból fakadt, hogy sok esetben nem látjuk egymás arcát, mimikáját, testbeszédét, tehát a másik fél nonverbális viselkedését az online oktatás során, ami a mindennapi kommunikációhoz erőteljesen hozzátartozik. Egy leírt szó sosem fog úgy viselkedni egy adott digitális felületen, mint amit személyes jelenlétben adunk át egymásnak.

- Sokak szerint szakember hiánnyal fog küzdeni a szakma, mikor eljön az újranyitás. Lesz elég utánpótlás, ha még nem is annyira képzett?

- Elég vegyes vélemények születnek erről a kérdésről. Magam sem vagyok jós, de az utóbbi években azt láttam, vannak olyan vállalkozások, amelyek megbecsülték az alkalmazott munkaerőt. Az ő részükre szerintem mindig lesz megfelelő képzettségű szakember. Maximálisan egyetértek azoknak a véleményével, hogy a Covid valamilyen tisztulást fog hozni az iparágban, ebben az egyébként gyönyörű és változatos hivatásban. Csak az fog talpon maradni, aki ezt hozzáértéssel, szívből csinálja. Aki csak a „könnyű” pénzkereseti lehetőséget látta idáig a vendéglátásban, az valószínűleg elmegy majd más irányba, más ágazatban fog megpróbálni boldogulni.

- Lehet-e bármiféle pozitívumról beszélni, hogy ne mindig a nehézségek kerüljenek szóba?

- Mindenféleképpen pozitívumnak értékelhetjük azokat a tapasztalatokat, amelyeket az online oktatás terén szerezhettünk ez idő alatt. Rengeteg online felület kezelését tanultuk meg, tapasztalhattuk ezek előnyös és hátrányos oldalait is. Mindenfelé látom az igyekezetet, a kollégák digitális tananyagokat fejlesztenek, készülnek a rövid videók, kisfilmek a különböző munkafolyamatokról. Véleményem szerint hosszútávon ezeket az anyagokat majd finomítani, némileg egységesíteni kell profi, médiához értő szakemberek segítségével ahhoz, hogy országosan is használni lehessen.

- Hogyan tovább, mit várnak a Covid utáni „újraindításról” az oktatás területén?

- Mondhatom, hogy az egyetem vezetősége, az oktatók, a hallgatókkal együtt nagyon várják már, hogy az élet visszarendeződjön. Újra szeretnénk szakmai rendezvényeken, magyar és nemzetközi versenyeken részt venni, beszéljünk akár a Bocuse d’Or versenyről, vagy az egyéb országos megmérettetésekről, Zoltai Anna (Az Élelmiszer-higiénikus Társaság elnöke) által szervezett közétkeztetési versenyről, ahol hosszú évek óta mindig megjelentünk az egyetem tanulóival, és kapcsolatokat, szakmai tapasztalatokat szerezhettünk. Eljárhattunk a Pannon Gasztronómiai Akadémia kiváló továbbképzéseire, ahol az elnökség mindig biztosított jó néhány helyet az oktatóknak és az érdeklődő tanulóknak is. Ezek most nagyon hiányoznak. Hozzáteszem, hogy a nemzetközi porondon még most, a nehéz időszakban is jelen volt az intézmény. Nagyon büszkék vagyunk Erdélyi Flóra Letícia hallgatónk teljesítményére, aki az Olivier Roellinger nemzetközi szakácsverseny online megrendezett 2020-as megmérettetésén első helyen végzett a délkelet-európai régió szakács kategóriájában, és emellett még a közönségdíjat is sikerült besöpörnie. Flóra a BGE KVIK vendéglátás szakirány felsőoktatási szakképzésen végzős hallgató, akinek felkészülését Hídvégi Hedvig tanárnő irányította. A hallgató a balatonszemesi Kistücsök Étteremben, és a budapesti Arany Kaviár Étteremben is volt gyakorlaton, amely helyeken nagyon komoly, nemzetközi viszonylatban is jelentős gyakorlati tudásra tett szert.

- Nem lehetne teljes a cikk, ha legalább egy hallgató szempontjait nem ismerhetnék meg az olvasók. Fontos lenne, hogy láthassuk, ők miként élték meg ezt a szokatlan, rendkívüli állapotot az oktatásban. Lehetne erről szó?

- Természetesen, az alábbiakban prezentálom egy most végzett hallgató, Gemela Cintia véleményét.

Online oktatás: Szeptemberben, amikor újra elkezdődött a szorgalmi időszak, nagy örömünkre szolgált, hogy bár szigorú intézkedések mellett, de mégis heteken keresztül személyesen látogathattuk az intézményt. Újra találkozhattunk rég nem látott tanárainkkal, akik már az első órán tájékoztattak minket, hogy elképzelhető, hogy előbb vagy utóbb át kell állni online oktatásra, melyre minden elő van készítve, így ez bármikor megvalósítható. Mindnyájan reménykedtünk, hogy erre nem lesz szükség, de sajnos ez mégis bekövetkezett. Az átallás gördülékenyen zajlott, hiszen ténylegesen minden előre meg volt szervezve. Oktatóink rugalmasan kezelték ezt a félévet már az elejétől, hiszen aki félt, vagy olyan családtaggal él egy háztartásban, aki különösen veszélyeztetett, lehetősége volt kérvényt benyújtani, hogy otthonról teljesíthesse az adott tárgyat. Microsoft Teams segítségével történt az oktatás, mely ugyanolyan jó hangulatban zajlott, mintha személyesen lettünk volna jelen. Oktatóink maximálisan segítettek minket, bármilyen kérdéssel/kéréssel fordulhattunk feléjük éjjel nappal. A vizsgák is oly módon lettek kialakítva, hogy tényleges tudásunkat mérjék fel, de mégis hasonló nehézségi szinten, mintha az a tanteremben történne.

Záróvizsga (Államvizsga): Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a félév kezdetekor még lehetőségünk volt a személyes konzultációra, így az alapokat sikerült ekkor megbeszélnünk. Sokáig bíztunk abban, hogy a záróvizsgát nem online kell majd lebonyolítani, de november végére mindenkiben realizálódott, hogy nincs más választás. Szakdolgozatunk szakirodalmi részének feldolgozásában hatalmas segítségünkre szolgált az intézmény online könyvtára, melyhez mindnyájan hozzáférhettünk. A záróvizsga is a Teams rendszer keretein belül zajlott, szinte ugyanúgy, mintha élőben történt volna. Segítségül kaptunk számos témakört, melyek alapján sikeresen fel tudtunk készülni az államvizsgára. Tanáraink mindvégig segítettek minket, minden információ időben eljutott hozzánk, illetve még egy záróvizsga főpróbára is lehetőséget kaptunk, ahol kipróbálhattuk, hogyan kell majd megosztani a prezentációinkat stb. Összességében, tehát pozitív tapasztalatokkal zártam tanulmányaimat