Visszahoznák a cigányzenét az éttermekbe

Hírek
Tipográfia

12 budapesti étterem indulhat azon a pályázaton, amely során az alkalmazott cigányzenekarok között 173 millió forintot osztanának szét.

A hagyományos éttermi cigányzene támogatása és népszerűsítése céljából Muzsikáló Budapest címmel hirdetett pályázatot a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza a főváros turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő éttermek számára.

A pályázaton 12 budapesti étterem kap lehetőséget, hogy május 20. és augusztus 20. között a hét hat napján 4-7 tagú cigányzenekart foglalkoztasson. A pályázatot Budapest turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy üzemeltetői nyújthatják be a Hagyományok Háza honlapján található feltételek szerint április 25-ig.

Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott szerint az elmúlt évtizedekben a cigányzene egyfajta "értékpusztuláson" esett át, ezért merült fel az a gondolat, hogy állami eszközökkel segítsék a műfaj újbóli virágzását. A pályázat 173 millió forint keretösszegből valósul meg, a Hagyományok Háza ennek az összegnek a terhére a muzsikusokkal köt egyedi megbízási szerződést, amely alapján közvetlenül a zenészeknek fizeti meg a tiszteletdíjat. Az éttermek támogatásban nem részesülnek.

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője és a pályázat kidolgozója úgy fogalmazott: "nemcsak a cigányzene fennmaradásáról szól ez a program, hanem olyan családok támogatásáról is, akik több évszázada szolgálják a magyar kultúrát".

A zenész felidézte hogy a cigány muzsikusok a Kárpát-medencében és az egész világon mindig életmódszerűen szolgálták közösségüket: "tanítottak, saját iskolarendszereket és közösségeket hoztak létre és mindenhol a megbecsült emberek közé tartoztak, azért amit és ahogyan csináltak". Ezek a zenészek a muzsikusi ismereteken túl azt is megtanították a gyerekeknek, hogyan induljanak el zenélni, hogyan öltözzenek fel, hogyan szolgálják saját közösségüket, illetve hogyan menjenek haza úgy, hogy máskor is szeretettel fogadják őket. "Ez az egyik pillére ennek a pályázatnak is, hiszen fontos, hogy az étteremben olyan muzsikusokat segítsünk munkához, akik ezt a fajta szakmai és emberi minőséget képviselik" - fűzte hozzá.

Pál István Szalonna kiemelte, hogy a szakmai zsűri által kiválasztott zenekarokról és a nyertes helyszínekről a Hagyományok Háza felületein kívül a legfontosabb turisztikai fórumokon is lehet majd tájékozódni.

"A cigányzene olyan magyar népzene, olyan szórakoztató zene, amit cigány zenészek játszanak" - fogalmazott Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője, aki arról beszélt, hogy ezek a magasan képzett zenészek elsősorban azzal vívták ki hírnevüket világszerte, hogy a magyar mellett más nemzetek népzenéiben éppúgy jártasak és készéggel teljesítették mindig az éttermekbe betérők kívánságait.

"Régen ez volt a feladatunk, ezért jöttek vissza hozzánk, ezért tartották különlegesnek ezt a zenét a külföldi vendégek is" - emelte ki. Mint mondta, a pályázat épp ezt a minőséget szeretné újra népszerűvé tenni.

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

Chef pincer banner