Hogyan készülhetünk fel az áfacsökkentés káoszára?

Hírek
Tipográfia

Az adóváltozások mindig zavarossá teszik a bevezetés utáni első időszakot, így minden lehetséges élethelyzetre érdemes előre felkészülni és a döntési helyzeteket bemutató ábra segítségével megállapítani, hogy melyik adókulcsot is kell majd alkalmazni. Sztankó Dánielt, az RSM Hungary adótanácsadóját hívtuk segítségül.

Mint azt korábban megírtuk jövőre január elsejétől megváltozik a vendéglátóiparban az áfa kiszámításának módja, amely során például a palackozott üdítő és a gépi üdítőnek is más lesz az adókulcsa, ahogyan azt is lehetett tudni, hogy az ételkiszállítók is kimaradnak a kedvezményes körből. Sok szabály azonban nem volt teljesen egyértelmű.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal december elején megjelentetett állásfoglalása szerint a kedvezményes adókulcs alkalmazásához három tényező együttállására van szükség:

Egyrészt fontos, hogy szolgáltatásról legyen szó és ne értékesítésről. Másrészt a szolgáltatások jegyzéke szerinti besorolásból csak a törvény által megadott kategóriák jöhetnek szóba. Harmadrészt csak olyan vendéglátóhelyekről lehet szó, ahol az étel helyben készül.

„Itt talán azt a legfontosabb meghatározni, hogy mikor beszélünk szolgáltatásról, erre vonatkozóan az Európai Tanács rendelete a mérvadó” – mondta a Chef&Pincérnek Sztankó Dániel, az RSM Hungary adószakértője. Szerinte a rendelet kifejti, hogy itt olyan kész vagy félkész ételek értékesítéséről van szó, amit emberi fogyasztásra szánnak, mindemellett a legfontosabb elem, hogy az értékesítést az ételek azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatások kísérik.

Hol kezdődik a kiegészítő szolgáltatás?

Ez persze nem jelenti azt, hogy kötelező is lenne a fogyasztás. Ha például valaki az étteremben elkezdi az ételét, de nem bír az adaggal és elcsomagoltatja, attól még nem kell majd ezt más adókulccsal számolni, hiszen az eredeti szándék számít. Egy pizzériában viszont, ahol helyben is lehet fogyasztani és akár elvitelre is lehet vásárolni, az elvitelre szánt ételnél már nem lehet alkalmazni a kedvezményes kulcsot.

A kiegészítő szolgáltatás ott kezdődik, hogy van-e olyan hely, asztal, ahol meg lehet enni az ételt, van-e szalvéta evőeszköz, illetve letakarítják-e az asztalokat? Nem feltétel azonban, hogy pincér is legyen, így az önkiszolgáló helyek még idetartoznak.

Egy körbefutó pulton kitett étel viszont még nem számít szolgáltatást nyújtó helynek, de ha van asztal, szék, szemetes, és el is takarítják az ételmaradékot, akkor már a kedvezményes adóval lehet számolni.

Az italok esetében a helyben készített italokat lehet kedvezményes kulccsal számolni abban az esetben, ha az adott egységnek van melegkonyhája is. Az adóhatóság értelmezése szerint a helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe olyan italok tartoznak, mint pl. a gyümölcsből, zöldségből helyben préselt vagy facsart innivaló, illetve a helyben készített alkoholmentes koktél, turmix, tea, limonádé, kávé. A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe tartozik a jellemzően gyorséttermekben használt italkészítő automatából a sűrítményből szódavíz hozzáadásával kiszolgált szénsavas üdítőital is.

Bár itt csak egy gomb megnyomásáról van szó, nem nagy a különbség ahhoz képest, ha valaki egy palackot nyit ki, de a palackos üdítő mégsem válik helyben készített itallá pusztán azáltal, hogy az adózó azt kitölti és a kitöltött üdítőt citromkarikával ízesíti, díszíti. Ez utóbbit ugyanis nem lehet kedvezményes adóval számlázni.

Döntési fát érdemes létrehozni

A szolgáltatások jegyzéke által meghatározott kategóriák szerint is igyekszik a NAV irányt mutatni, de itt szintén szerteágazó a lehetőségek száma. Itt derül ki például az is, hogy nem tartozik a kedvezményes áfához a munkahelyi étkeztetés és a közétkeztetés sem, így arra kedvezményes adómérték nem alkalmazható.

VERSENYHÁTRÁNYBAN A MUNKAHELYI KONYHÁK
A Blokkk.com című oldalon megjelent cikkben már meg is húzzák a vészharangot a munkahelyi vendéglátás ellehetetlenülése miatt. Szerintük emiatt sok munkahelyi étkezde bezárhat. Az áfakulcs csökkentésének elmaradása miatt ezen a területen ugyanis a versenyképesség gyengülni fog a jövőben. A munkahelyi konyháknak az egyik lehetősége az lehetne, ha nyitott vendéglátóhellyé sorolnák át az étkezőhelyüket, tehát a dolgozókon kívül másokat is kiszolgálnának. Ennek azonban sok munkahelyi étkezdében fizikai akadályai vannak.

Idén az első három negyedévében a vendéglátóhelyek forgalma 751 milliárd forint volt. Ez ugyan összességében több volt az egy évvel korábbinál 85 milliárd forinttal, de ezen belül a munkahelyi vendéglátás nagyobb bevételkiesést volt kénytelen elkönyvelni. A munkahelyi vendéglátás súlya szerény volt mindig is a vendéglátás egészén belül, aránya valamivel 10 százalék felett mozgott.

A hétköznapokban lehet tehát sok buktató az áfa meghatározásában. Sztankó Dániel szerint ezért a tipikus helyzeteket végiggondolva a vendéglátóhelyeken meg kell tervezni egy úgynevezett döntési fát, amelyet végignézve, a gyakorlatban is el lehet majd dönteni, hogy az adott esetben melyik adókulcsot kell választani a számla kiállításakor. A NAV által kiadott állásfoglalás elvi szinten segít ugyan eligazodni, de vannak olyan esetek, amikor nem teljesen világos, hogy hol húzódik a határ az értékesítés és a szolgáltatás között. Az éttermek tehát jól teszik, ha megbeszélik az adótanácsadóikkal a gyakorlati alkalmazást.

Ha azt vizsgáljuk, hogy mit nyertek ezzel a vállalkozók akkor felmerül, hogy nem nő-e meg ezzel túlságosan az adminisztráció. Az adószakértő például úgy látja, hogy a kedvezménynek indult intézkedés túlságosan nagy bonyodalmat okozhat, és sok bizonytalanságot hozhat. A korábbi adóváltozások tapasztalataiból kiindulva, ugyanis el kell telnie egy bizonyos időnek, míg a megfelelő módszerek kialakulnak, illetve az ellenőrzési gyakorlat visszajelzései alapján is a helyére kerülnek a fogalmak. A folyamat elején így különösen érdemes konzultálni a szakértőkkel, hogy hogyan is kezelje a cég a számlázást.

Emellett persze az is nagy kérdés, hogy az áfacsökkentésnek milyen hatásai lesznek. Eddig sok esetben azért csökkentették a forgalmi adót, hogy a végfelhasználói ár is csökkenjen, és úgy legyen megfizethetőbb egy adott termék, hogy az ágazat is jól járjon. Most azonban az áfacsökkentést szorgalmazó szervezet, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke szerint az áfacsökkentéssel nem szabadna csökkenteni az árakat. Ehelyett a vendéglátóknál maradt összeget inkább bérfejlesztésre kellene költeni, hogy így enyhítsenek az elkeserítő munkaerőhiányon.

Mit hoz a piaci logika?

Sztankó Dániel szerint azonban a piaci logika mentén egyáltalán nem biztos, hogy ez valóban így történne. Az árverseny során ugyanis, ha valaki csökkenti az árat az áfacsökkentésnek megfelelően előnyösebb helyzetbe juthat, mint az, aki ezt nem lépi meg. Így esélyes, hogy inkább leszállítja az árakat, amely aztán várhatóan a versenytársát is erre kényszeríti majd.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a szereplők inkább nem csökkentenek árakat, hosszabb távon tartják az árszintet, és amikor az infláció indokolná, akkor sem emelnek, így végül ez nyeli el a különbözetet.

Emellett az is elképzelhető, hogy ha mégis árcsökkenés következne be, ennek hatására megnőhet a forgalom, így mégiscsak jobban járhat a vendéglátóipar, mert a nagyobb forgalom hatására nőhet a profit és ezzel mégis lesz lehetőség bérfejlesztésre.

Persze az is elképzelhető, hogy inkább egy másik kényszerítő verseny hathat inkább, amely a munkabér területén folyik. Ha az egyik szereplő többet tud fizetni a munkavállalóinak, akkor az adott vállalkozáshoz vonzza a munkaerőt, míg a másik megfelelő alkalmazottak nélkül marad, így ő is béremelésre kényszerül. Mindezek persze csak spekulációk és a gyakorlat mutatja meg, hogy hogyan hat majd az adócsökkentés valójában.

Mikor vendéglátóipari vállalkozókkal beszélgettünk az áfacsökkentésről hallottunk olyan véleményeket is, hogy tulajdonképpen nem sokat nyom a latba az intézkedés. Szerintük mind a zsebbe fizetett pénzek miatt a foglalkoztatás, mind az elmaradt bizonylatok miatt a számlaadási fegyelem olyan szinten a szürke zónában helyezkedik el, hogy úgysem mérvadó egy ilyen áfaszabályozás.

Ha azonban azt nézzük, hogy jövőre a forgalmat terhelő adó 18 százalékra csökken, majd 2018-ban 5 százalékra (amelyhez ekkor még 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás adódik), akkor lehetséges, hogy a szigorodó ellenőrzések mellett már nem éri majd meg trükközni a számlákkal, így fehéredhet az ágazat. Sztankó Dániel is úgy látja, hogy az eddigi hasonló intézkedéseknek is ez volt az eredménye. Van ugyanis egy olyan szint, amely mellett nem érdemes vállalni a kockázatot és inkább érdemes rendesen beütni a bevételeket a pénztárgépbe.

Mennyi pénzről van szó?

Mindemellett próbáltunk némi képet kapni arról, hogy vajon mit is jelenthet az egyes vállalkozások számára az áfacsökkentés mértéke. Ezért az átlagos forgalomról végeztünk egy számítást a KSH számai alapján.

Ha teljes éves statisztikából indulunk ki, akkor csak a 2015-ös év áll rendelkezésünkre. Eszerint az összes kereskedelmi vendéglátóhelyek éves forgalma 916 milliárd volt, míg az összes kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 52 667. Ennek megfelelően az átlagos éves forgalom 17 396 586 forinton alakult.

Ebben persze ott vannak az Italüzlet és zenés szórakozóhely kategóriába tartozó egységek is szép számmal (18 199), amelyekre nem vonatkozik az áfacsökkentés, de ezt nem tudtuk kiszűrni, mert a forgalmi adatoknál ilyen megkülönböztetést nem találtunk.

Ha tehát abból indulunk ki, hogy átlagosan 17,4 milliós egy vendéglátóhely éves forgalma, akkor az 27 százalékos adóval nagyjából 4,69 millióforintos forgalmi adó tartamot jelent, míg 18 százalékkal kicsivel több mint 3,13 milliót. A különbözet 1,56 millió forint, amely havi leosztásban 130 ezer forintnyi összeg.

Ez tehát az a rész, amellyel kevesebb lesz a vendégek által kifizetendő áfa. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyivel több pénz marad az éttermeknél, hiszen a forgalmi adót eddig is úgy fizették be a vállalkozók, hogy az általuk beszerzett termékek áfáját ebből levonhatták. A helyzet azonban itt is némiképp változik, hiszen sertéshús forgalmi adóját követve 2017-től a baromfi, a tojás és a tej áfáját is 5 százalékra mérséklik.

 

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

Chef pincer banner