Pengeélen táncolt a Balaton

Hírek
Tipográfia

Munkaerő hiányában a kevesebb, szakképzetlenebb munkavállalónak kellett ellátni a balatoni szezonban azt a munkát, amely ahhoz kellett, hogy ne húzzák le az üzletek a rolót. Délen kicsit többet panaszkodtak, északon bíznak az őszben, a tulajdonosok pedig az áfacsökkentésben és a jó időben. Milyen volt a szezon?

Balaton, svédasztalos vacsora. Fiatal felszolgálót kérdeznek a melegen tartó fémedény felett.
– Ez milyen hal?
– Orly.
– De melyik halfaj?
– Hát, orly.
– De hát az egy elkészítési módszer.
– Akkor várjon egy kicsit, megkérdezem… …Pangasius – érkezik a Balaton partján nem túl megnyugtató válasz.

Idén nem sokkal augusztus 20-a után a Balaton déli parti kereskedelmi és vendéglátó vállalkozásainak szezonérté­kelő fórumát akár vészjelzésnek is lehetett értelmezni. Itt ugyanis elhangzott, hogy az idei nyári szezonban, a parti sávban a forgalmuk átlagosan 15-30 százalékkal, a parttól távolabb 5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest. A KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége) tagszervezete, a Kereskedelmi és Ven­dég­látó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviseletének társelnöke, Kertész Rezső arra is felhívta a figyelmet, hogy a 15 dél-balatoni településen tavaly év végén 1645 kiskereskedelmi üzlet és 1454 vendéglátóhely működött. Az utóbbi évek­ben a számuk csökkent: az üzleteké 9 százalékkal, a vendéglátóhelyeké 2,5-3,5 százalékkal.

Fiatalok és nyugdíjasok dolgoznak

A fórumon megjelentek beszámolói szerint az idei szezonban a szálláshelyeken tapasztalt turistaszám-növekedés alig érződött a mikro- illetve családi vállalkozásként működő vendéglátóhelyeken, és a kereskedőknél. Ezt azzal magyarázták, hogy alapvetően a gyengébb fizetőképességű belföldi vendégforgalom nőtt.

A vasárnapi nyitva tartás tilalmának visszavonása is több helyen okozott némi forgalomcsökkenést. A hatósági ellenőrzésekről viszont kedvezőek a dél-balatoni kereskedők és vendéglátósok tapasztalatai, mivel a korábbiaknál több rugalmasságot és segítőkészséget tapasztaltak.

Az idei szezon fő problémája azonban a munkaerőhiány volt. A vállalkozók elmondása szerint emiatt kiszolgáltatottakká váltak a munkavállalóknak a vállalkozások. Az alkalmazottak szakképzettségével, gyakorlatiasságával és teherbírásával is folyamatosan gondok vannak. Jellemzően a hatvan-hetven évesek és a tapasztalatlan fiatalok dolgoznak, a középkorú generáció nyugatra vándorolt – mondta el Szili József, aki Zamárdiban üzemeltet éttermet.

Meghallani az idők szavát

Bár a KISOSZ helyzetjelentése elég lesújtó volt, Hoffmann Henrik, a siófoki Residence Hotel tulajdonos-igazgatója szerint korántsem ilyen rossz a helyzet. A júniusig tartó KSH-adatok ismeretében a vendégszám emelkedést mutat. Szerinte kifejezetten jó volt a szezon, jelentősen több belföldi vendég érkezett és a külföldiek számának csökkenése is megállt.

Ő a siófoki hotel mellett több vendéglátó üzletet is üzemeltet, többek közt Balatonföldváron is, és azt tapasztalta, hogy azoknak az üzleteknek nem megy rosszul, akik folyamatosan fejlesztenek, és szem előtt tartják a gasztronómiai trendeket. „Az idők szavát meg kell hallani” – javasolja a vállalkozó. Szerinte akik viszont ugyanazt folytatják évek óta, azok lecsúsznak.

Míg a Balaton nyáron egy fürdőtó, addig a többi időszakban más szempontok is szerepet kapnak. Az északi part a kultúrában és a gasztronómiában erősebb, addig a déli partnak az aktív pihenésben van előnye, mert itt jobban megfelel a helyszín a futóversenyeknek, kerékpáros versenyeknek. Már van itt 3-4 maraton futó verseny és olyan bicikliversenyek is komoly forgalmat generálnak, mint a Tour De Pelso vagy a Vuelta.

A munkaerőhiány pont a szezon miatt koncentráltabban jelentkezik a Balatonnál. Jelenleg valóban rengeteg szakképzetlen fiatal dolgozik a Balatonnál, de a helyzetet Hoffmann Henrik komplex problémának tartja. Egyrészt nagyon könnyű jelenleg Nyugat-Európában elhelyezkedni a vendéglátásban, mert nem igazán megbecsült ott a szakma, így a magyar munkavállalónak jó pénzt jelentő ­állás nem kelendő az ottaniak körében. A hatalmas bérkülönbségek miatt felszívják tehát a magyar szakembereket. Másrészt a szakmák megítélése is alacsony Magyarországon, mert mindenki inkább irodában képzeli el a jövőjét. Harmadrészt a szakképzés állapota is gyenge, így sok alulmotivált pályaelhagyó fiatal van ma az országban.

Hoffmann szerint azonban ezekben a kérdésekben az állam részéről látszik már a változtatás szándéka. Súlyos a helyzet, de nem reménytelen. A jövőre esedékes 9 százalékos, majd a rá következő újabb 9 százalékos adócsökkentésből a vendéglátós vállalkozások bérfejlesztést hajthatnak végre. Ha sikerülne elérni a kinti bérek 70 százalékát, akkor már jó eséllyel haza lehetne csábítani a szakácsokat, felszolgálókat. A szakképzésben is látszik már szándék az előrelépésre, ahogyan a járulékok csökkentéséről is esett már szó. „Az állam már ráfordult a megoldásra” – véli Hoffmann Henrik.

250 ezerért már maradnának

A Chef&Pincérnek nyilatkozva több balatoni vállalkozó is elmondta, hogy a hiányt tanulókkal igyekeztek meg­oldani. Ha bemegyünk egy nagy balatoni szállodába, akkor szinte alig látni mást, csak tizenéveseket-huszonéveseket, illetve pár nagy öreget, akik a háttér­ből irányítanak. Szinte minden étteremben hasonló korú felszolgálókkal találkozunk. Ha harmincasokat–negyveneseket látunk, ők jó eséllyel a tulajdonosi körhöz tartoznak.

A siófoki Beach Hotel & Panzió tulajdonosa, Hegyi Károly lapunknak elmondta: elsősorban a szezon elején és közepén szenvedtek a munkaerőhiánytól, amelynek súlyosságát az is jelezte, hogy már nemcsak felszolgálókat nem találtak, de szobaasszonyokat sem. Akik nyelvet tudtak ugyanis mind külföldre mentek, a helyüket pedig fiatal gyakorlatlan dolgozókkal töltötték fel. Míg korábban 40–60 éves alkalmazottak takarították a szobákat, addig jelenleg 18–20 éves fiatalok látják el ezt a feladatot. Az ő fizetésük egyébként jellemzően nettó 110–150 ezer forint körül alakul, míg a felszolgálóké nagyjából nettó 150, plusz a borravaló.

Úgy látja, ha a dolgozók 250 ezer forintot kaphatnának kézhez, akkor ­annyiért inkább vállalnák a magyar­országi munkát, mint a külföldit, ahol a megélhetésre is többet kell költeniük. Addig viszont a szakképzetlen munkaerővel kell megoldaniuk a feladatokat, amit a szolgáltatás minőségén lehet érzékelni.

Az ő tapasztalatai alapján nem volt rosszabb az idei szezon, mint a tavalyi. A déli parti városba 70-80 százalékban a kisgyermekes családok érkeznek üdülni, így az iskola indulásával ugyancsak megcsappan a vendégszám. A jelek szerint az augusztus 28-ával zárult hét volt az utolsó teltházas időszak. A többi hétvégén is igyekeznek ugyan lecsábítani Siófokra minél több vendéget az őszi szezonra, de ott a siker már erősen kétséges.

A nyár idén keddre esett

Nem kell viszont még temetni az idényt Vágó Péter, a KISOSZ Veszprém megyei szervezetének vezetője szerint. Bár a ­déli parton már megtartották a szezonértékelőt, az északi oldal vendéglátóinak érdekeit képviselő szakember úgy véli, még korai lenne zárni a szezont, ugyanis szeptemberrel még csak a strandolós időszaknak van vége, ezután ugyan a vendégkör szerkezete megváltozik, és kevesebben is érkeznek, de már nem igaz, hogy augusztus 20-szal véget érne a Balaton, mert a szüreti programok és a kora ősz is jelentős bevételt generál az északi parton. Igaz, a tél még így is reménytelennek tűnik, csak a Wellness-központokban van ilyenkor élet.

Ilyen szempontból lehet arról beszélni, hogy kettészakadt a vendég­látás és az idegenforgalom szerkezete. A strandolásban érdekelt körnek a szeszélyes idő miatt valóban nem volt jó éve. Bár volt szép idő, de nem különösebben hosszabb periódusban, és szinte mindig szombaton fordult esősre, szelesre az időjárás. „Volt egy keddi nap, az volt a nyár” – utalt viccesen a szeszélyes júliusra Vágó Péter.

Ugyanakkor a többiek erős eredményeket értek el elsősorban az emelkedő számú belföldi vendégeknek hála. Igaz, a hagyományos német, osztrák és dán vendégkör mellett egyre nagyobb számban jelentek meg a cseh, lengyel és orosz turisták is. Utóbbiak pedig jó pénzű, sokat költő vendégeknek számítanak.

A KISOSZ veszprémi vezetője kiemelte, hogy ugyan valóban komoly gondot okoz a munkaerőhiány, de ebből szerinte a vendégek semmit nem észleltek, náluk nem kellett üzleteket bezárni, inkább a tulajok is beálltak dolgozni, hogy ne lehessen érezni a szolgáltatás minőségén az alkalmazottak hiányát.

A déli parton arról számoltak be, hogy egyes vendéglátóhelyeken a szakemberhiányt a választék kurtításával orvosolták, illetve a hiányzó személyzet miatt később, vagy egyáltalán nem nyitottak ki, északon ez nem annyira jellemző. A dél ugyanis Vágó szerint inkább a fiataloknak kínál bulizósabb szórakozást, míg észak inkább a családoknak szól, akik mást igényelnek. Emiatt az ő területüknek kevésbé hekti­kus a forgalma.

A munkaerőhiány amiatt is nőhetett a szezonban, mert eddig jól bevált módszer volt, hogy sokan a nyári szezont a Balatonnál töltik, míg télen Ausztriába mentek a síparadicsomokba dolgozni. Ausztriában azonban az étterem- és szállodatulajdonosok rájöttek, hogy sokkal biztosabban megtarthatják a jó munkaerőt úgy, hogy nyáron sem engedik őket szabadon, hanem kisebb munkákat végeztetnek velük, esetleg a nyári túrázókat is kiszolgálva, akár alapbért fizetve nekik. A szakácsok, pincérek, és szobaasszonyok így lazábban tölthetik az idejüket, és a helyek sem vesztik el őket. A Balatonra azonban így már nem térnek vissza.

Ennek a helyzetnek a fordított verzió­jára is akad időnként példa, amikor a balatoni helyek egyre jobban megfizetik az alkalmazottaikat, és a téli idényre is adnak juttatást, és igyekeznek őket ilyenkor is foglalkoztatni.

Vágó Péter szerint az áfacsökkentés jövőre új helyzetet teremt, de szerinte már idén a szezon előtt jót tett volna, ha meglépik, így a bérfejlesztéseket csak a jövőben lehet végrehajtani.

Lapzártánkig a KSH statisztikákból az egész idényre még nem lehet következtetni. Az viszont kiderült, hogy júniusban a belföldi vendégek miatt javult a vendégéjszakák száma. Míg a külföldieké 1,4 százalékkal csökkent, addig a belföldi vendégeké 4,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a teljes forgalom 1,5 százalékkal haladta meg a tavaly júniusit. A Balatonon a belföldi-külföldi vendégek aránya pont fordítottja a budapestinek. Azaz általában a belföldiek vannak túlsúlyban.

Aki panaszkodik, inkább hagyjon fel a vendéglátással!

A Balatoni hajók utasforgalmából azonban lehet következtetéseket levonni a turisták számára vonatkozóan. Az idén pedig augusztus 11-ei adatok szerint 35 ezerrel több utas vette igénybe a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) különböző személyhajózási szolgáltatásait, ami mintegy 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest – mondta Dónucz László, a cég értékesítési és forgalmi igazgatója a társaság félmilliomodik utasának köszöntésére rendezett ünnepségen, Balatonfüreden.

A legnagyobb növekedést a menetrendi hajókon tapasztalták, a Siófok-Balatonfüred–Tihany útvonalon például több mint 11 százalékkal emelkedett az utasforgalom. Ennyivel azonban vélhetően nem nőtt a Balatonon a vendégek száma. Az igazgató is a társaság erősebb marketingtevékenységének és a kibővített viszontértékesítő partnerhálózatnak tulajdonította a sikert.

Bár a hajózási idény utóidényi része csak szeptember 11-én zárul, augusztus utolsó hétvégéjén Tihanyban a hajóállomás és az apátság közti út mentén található kis kocsma tulaja már nem tett a csapra új hordó sört, mert 25 év tapasztalata alapján tudja, hogy már nem fog elfogyni. A Békés megyében élő nyugdíjas szerint ha valaki panaszkodik a szezonra, az inkább hagyjon fel a vendéglátással, és kezdjen másba. Ő is megelégszik azzal, amit le tud csippenteni a kissé kieső helyen a nagyobb forgalmú helyek után.

Az egyik ilyen nagyobb forgalmú büfé alkalmazottja azonban minden panasz nélkül számol be arról, hogy a július egy kicsit gyengébb volt idén a korábbi évekhez képest, amikor a szeszélyes időjárás miatt kevesebben érkeztek.

A pultos felszolgáló a kevés kivétel egyike, aki nem most került ki a középiskolából, ő a tihanyi hajóállomásnál már 16 éve pörög a nyári szezonban a lángosok, hekkek és a hamburgerek között.

Tapasztalatai szerint három vagy négy éve élénkült meg Balatonon a forgalom. „A SZÉP kártyának és az Erzsébet-utalványnak hála, rengeteg magyar vendég érkezik, akiket nagyon meg kell becsülni.” – mondta. Ő is erősen érzékeli a munkaerő hiányát, hiszen a nagy munka így kevesebb dolgozó közt oszlik el. Az okot ráadásul nem is csak a külföldre költöző szakembereknek tulajdonítja, de azt is lehet érzékelni, hogy az újabb generáció tagjai messze nem végzik a dolgukat olyan jól, mint a régebbiek. Szerinte hiányzik az önállóság, a szélesebb látókör és a kreativitás.

Bár lehet ebben némi igazság, de azt is látni kell, hogy idén nagyrészt rajtuk múlott a balatoni szezon. Mindent összevetve, a vendéglátó vállalkozások beszámolói szerint tehát a Balaton idén pengeélen táncolt, amikor kevesebb munkavállaló többletmunkáján és a kisebb vállalkozások esetén a tulajdonosok nagyobb erőbedobásán múlt, hogy a szolgáltatás színvonala ne zuhanjon. Félő azonban, hogy a fiatal, képzetlen munkaerő válla ahhoz nem elég erős, hogy ezt elbírja.

 

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

Chef pincer banner