A vendéglátásban és az idegenforgalomban az utóbbi években ugyancsak elmaradtak a bérek az országos átlagtól, így a turisztikai ügynökség vezetője szerint az ágazatban meg kellene ezeket kétszerezni jövőre, ennek azonban jelenleg több korlátja is van. A munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőit is arról kérdeztük, hogyan lehetne megvalósítani a tervet.

Dukovits Attila, a Rigótanya Étterem és Panzió vezetője testközelből érzi a munkaerőhiányt. Mint azt a Chef&Pincérnek elmondta, elkeserítőnek tartja a helyzetet. Béreket még ugyan tudtak volna emelni, de ha nincs kinek, akkor semmit sem ér: „Összeszorítjuk a fogunkat és mi is beállunk dolgozni, de nekünk más dolgunk is lenne.” Akiket találnak a munkára, azok pedig nem szakképzettek. A konyhában a szakácsokat úgy sikerül megtartani, hogy már régóta jó kapcsolatokat tartanak, de ezt is nagyon nehéznek nevezte a vállalkozó, azzal együtt, hogy a vendégtérben már szakképesítés nélküli alkalmazottak dolgoznak. Az ország másik részéből, ahol alacsonyabbak a bérek, azért nem költöznek ide, mert túl magasak a lakásbérleti díjak.

Dukovits Attila szerint nem is az alacsony fizetés jelenti a fő problémát, hanem az, hogy a vendéglátós szakma a mai fiatalok számára túl sok munkát jelent, és elvesztette vonz­erejét.

Az ország másik felén a debreceni Régi Posta étterem üzletvezetője, Horváth Imre egyetért ezzel a megállapítással, hiszen az ifjabb korosztály azt látja, hogy ugyanennyi pénzt máshol, könnyebb munkával meg lehet keresni. Ők egyébként éppen nem keresnek munkaerőt, de amikor kerestek, borzasztó nehezen kaptak: „Szakképesítéssel rendelkező ember sok van. Aki a munkáját el akarja végezni, az nincs. Az, aki be akar járni dolgozni, nincs. Az, aki ennyi pénzért eljön dolgozni, nincs” -  foglalta össze a véleményét.

Ezzel szemben lapunknak több, külföldön dolgozó szakács név nélkül úgy nyilatkozott, hogy Ausztriában például keményebben kell dolgozni a munkaidő alatt, de mégis elvállalják, mert azt rendesen meg is fizetik, így nem is gondolkodnak a hazaköltözésen. Ráadásul a munka mellett a szállásukat és az étkezésüket is állják. Náluk pedig nincs olyan, hogy a főnök megkéri őket, hogy ugyan már maradjanak bent még pár órát ingyen dolgozni, ott minden egyes órát nyilvántartanak. A magasabb bér mellett tehát az átlátható tiszta helyzet is vonzó az éttermi dolgozók számára.

Duplázni kell a béreket

A legfrissebb kormányzati tervek szerint a bérek kérdésében a hazai munka vonzereje némiképp megváltozhat. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által szervezett Turizmus konferencián ugyanis bejelentette, hogy a jövő évben meg kell duplázni a turisztikai szektorban elérhető átlagjövedelmet, ami nettó 103 ezer forint volt 2015-ben. Szerinte a vállalkozók és a munkavállalók érdeke is a bérhelyzet rendezése az ágazatban, amelyet tarthatatlannak nevezett. Hiába minden fejlesztési forrás, ha nem lesz munkaerő – mondta.

Szerinte szembe kell nézni a gondokkal: nyíltan beszélni kell az ágazat alapvető problémáiról, a jövedelmezőségéről, a munkaerő problémáról, és a képzési rendszer sajátosságairól. Ennek fényében a kormányzat nyitott a jogszabályi könnyítésre, az adó-, járulék-, vagy áfacsökkentésre, eddig soha nem látott forrásokat fordít turisztikai fejlesztésre. Ugyanakkor az ágazat szereplőitől azt várják, hogy az országmárka vagy térségi márka építéséhez járuljanak hozzá kampányfinanszírozással, illetve vegyenek részt a bérhelyzet rendezésében.

Beruházások csúsztak, maradtak el munkaerőhiány miatt

Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (Vimosz) főtitkára szerint az utóbbi időben több egyeztetést hajtottak végre a tagjaikkal és társszervezetek­kel, amelyből az derült ki, hogy a munkaerőhiány áll az első helyen az ágazat minden területén a problémák között.

Nyugat- és Kelet-Magyarország területein adódnak bérbeli különbségek. Míg nyugatról könnyebben járnak át Ausztriába, Németországba dolgozni, addig a keleti országrészből, aki eddig sem könnyen indult útnak, az maradt itthon. A tavalyi év végén készült felmérésük szerint a Tiszántúlon található szállodákban még 50 százalékos a minimálbéresek aránya. Ezen a területen tehát csak arra teremtődött meg a fedezet, hogy a minimálbért ki tudják fizetni. Ebből pedig az derül ki, hogy még ilyen alacsony fizetésért is találni embereket, akik elvégzik a munkát.

A Balatonnál azonban óriási a hiány, a Vimosz titkára hallott olyan esetről, ahol egy héttel a nyitás előtt a teljes betanított személyzet inkább Ausztriába ment el dolgozni. Volt olyan beruházás is tavaly, amelybe a munkaerő hiánya miatt nem vágtak bele, illetve többeknek már a megvalósítás közben derült ki, hogy nincs meg a megfelelő számú alkalmazott, így le kellett fújni az üzletet, illetve későbbre kellett halasztani az indulást.

Közmunkások és menekültek is jöhetnek

A munkaadók képviselője egyetért Guller Zoltán kijelenté­sével, amely a bérek megduplázását irányozta elő, de szerinte ehhez azt is látni kellene, hogy hogyan lehet erre fedezetet találni. 

Addig is a szervezet mindenféle ötletet összegyűjtött, amellyel javítani lehetne a helyzeten. A megoldás legfontosabb eleme a képzés lenne, de emellett annak is utánanéztek, honnan is lehetne tartalékokat találni a betöltetlen munkahelyekre. Böröcz Lajos értelemszerűnek tartja a friss nyugdíjasok visszafoglalkoztatását. Ha ennek a feltételei javulnának, az segíthetné a helyzetet. Ők a munkavállalók irányából is érzik ­annak az igényét, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körét bővíthessék, azaz a mezőgazdaság mellett a vendéglátás-turizmus területén is jobban ki lehessen használni ezt az alkalmazási formát.

A Vimosz főtitkára emellett úgy látja, hogy a közmunka a hazai munkaerőpiacot eléggé eltorzította, és innen nem könnyen lehet átmozdítani az embereket a versenyszférába. A szervezet tagjai­nak azonban van tapasztalata olyan emberekkel, akik a munka világával először találkoznak, hiszen a vendéglátás gyakran pont az a terület, ami sokaknak az első munkahelye. Ha a kormányzat ebbe az irányba szeretne erőfeszítéseket tenni, akkor a Vimosz partner lenne abban, hogy közmunkások is igazi munkához jussanak. A tagok közül már többen beszámoltak arról, hogy mind a hátrányos helyzetű emberek, mind az országban illegálisan itt tartózkodó migránsok alkalmazásával bizonyos „lyukakat be lehet tömni”. Ez ügyben vannak pozitív tapasztalatok.

Ilyen pozitív tapasztalatról számolt be az Abcug.hu című internetes portál például, amely az Eurest Kft. tapasztalatairól készített riportot. A cég 1300 alkalmazottjából ugyanis több mint száz megváltozott munkaképességű, idén pedig eldöntötték, hogy nagyobb számban alkalmaznak menekült hátterű munkavállalókat is, mivel Magyarországon sokan már az állásinterjúra sem mennek el. Nekik egyébként van aspergeres dolgozójuk, aki milliméterre pontosan vágja fel a zöldséget, és súlyos beteg cukrászuk, aki hálás, hogy félállásban is engedik dolgozni. A menekültek munkakezdését pedig először fagyos tekintetek kísérték, de rekordidő alatt megtalálták a helyüket, és már ők segítenek a többieknek. Hat menekült már munkába is állt, hamarosan pedig még többen jönnek.

A Vimosz főtitkára szerint a közmunkások foglalkoztatásával sokan úgy érezhetik, hogy ez a szakmai tudás alábecsülése lenne, de itt a társadalmi felelősségvállalás is fontos, és mindenkinek meg kell tenni mindent azért, hogy akinek lehet, biztosítsanak munkahelyet.

Ez persze csak valamiféle képzéssel lehetne elképzelni, ahol a szobaasszonynak például egy gyakorlóterületen megmutatják, hogyan is kell egy ágyat bevetni, illetve milyen viselkedési és higiéniás szabályokat kell betartani. Még az a kérdés is felmerült, hogy azoknál a közmunkásoknál, akiknél van esély, hogy beválnak a munkaerőpiacon, a kormányzattal közösen nem kellene esetleg a fogászati, egészségügyi problémáikat is megoldani.

Magyarországon a vendéglátásban-turizmusban dolgozók átlagbére csak a 60 százaléka nemzetgazdasági átlagénak, amelyben hasonlít Németországra. Ott viszont ez egyben a hatszorosát jelenti a hazainak. Ezt a különbséget a munkaadók szerint is valóban csökkenteni kellene, de ezt csak abból a pénzből lehet csökkenteni, amit az országban előállítanak.

Luxemburgban például 2 euró körül alakul egy kávé ára a 3 százalékos áfa mellett, míg nálunk nagyjából 1 euró a 18 vagy 27 százalékos áfa mellett. Ha ugyanazt a kávét eladják a két országban, akkor Luxemburgban 194 forintnyi összeg marad anyagra, energiára, bérleti díjra és a munkabérre, míg nálunk ez az összeg megközelítőleg 73 forint. Ez a különbség jelenleg nehezen behozható.

A nem minimálbéreseknek 3–7,5 százalékkal nőtt a bére

A Vimosz szerint az áfa újraszabályozásának szerencsétlen volt a megfogalmazása, amelyből több gond is levezethető: „nem egyértelmű, hozza magával a büntethetőséget, így a volumene elmarad attól, amekkorára a cégek számítottak, és többlet­adminisztrációt okoz” – mondta Böröcz Lajos.

A vállalkozások összes költségének nagyjából a 30-40 százalékát jelenti a munkabér. Azokon a helyeken, ahol sokan dolgoztak minimálbéren, ott a kötelező minimálbéremelés nagyjából a bérköltség 20 százalékos emelkedését jelentette, amely így az összköltségek 6-8 százalékát tette ki.  Az áfa és járulékcsökkentést ez nagyjából fedezte azoknál a helyeknél, ahol az áfacsökkentést tudták alkalmazni.

A Vimosz felmérése szerint a nem minimálbéres kategóriá­ban átlagosan 3-7,5 százalékos emelést alkalmaztak a vállalkozások. A minimálbéremelésnek ugyanis volt olyan hatása is, hogy a jobban képzett munkaerő is elvárta, hogy növeljék a minimálbéresekhez képest az ő fizetését is.

A valódi nyugati bérfelzárkózáshoz Böröcz Lajos szerint arra lenne szükség, hogy a fedezet jelentős mértékben nőjön. Ehhez a további áfa- és járulékcsökkentés is fontos tényező. A kormány vállalta is, hogy ha a béremelés a kívánt mértékben megtörténik, akkor tovább csökkennek a bér járulékai. Ehhez már vannak írott ígéretek, de még folynak tárgyalások is.

Ha több feltétel is szerencsésen egyszerre teljesül, akkor kétszámjegyű lehet jövőre a béremelkedés. Ehhez az áfa és a járulékcsökkentés mellett még áremelésre is szükség lenne, amely csak a szolgáltatás minőségének megemelése mellett lehetséges. Ez jelenleg is éppen zajlik. Mindenesetre, akkor lehet árat emelni, amikor éppen nő a forgalom, így ezt csak kis lépésekkel lehet megtenni.

Mindezeknél a folyamatoknál az a legnehezebb rész, hogy az ördögi körből kikerüljön az ágazat, hiszen jelenleg a jövedel­mezőség javulásának, és így a béremelésnek az a legnagyobb hátráltatója, hogy tovább nő a munkaerőhiány. Ha pedig nem lesznek jövedelmezőbbek a vállalkozások, akkor nem nőnek a bérek, így a munkaerőhiány tovább nő, és tovább tart lefelé a spirál.

Nem fizettek az utolsó hónapra a Balatonnál

Ha nem változnak dinamikusan a bérek, akkor itt nagyon nagy gondok lesznek – mondta a Chef&Pincérnek Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet (VISZ) ügyvezető elnöke.  Mint arra felhívta a figyelmet, a jelentős béremelés azért alapvetően fontos, mert az állam akármennyit költhet a turizmus fejlesztésére, és hiába építi a gyönyörű létesítményeket, ha nem lesz, aki mindezt működtesse, akkor nem jönnek majd a vendégek. Sőt, ha azt látják, hogy munkaerő hiányában itt rosszabbak a szolgáltatások, akkor inkább a környező országokat választják helyettünk.

A munkavállalói oldalnak ugyanis most jelentősen megnőtt az érdekérvényesítő ereje. Már nem lehet azt mondani, mint a válság idején, hogy akinek nem tetszik a helyzet, az akár azonnal el is mehet. Ma már egy mosogató is megnézheti az ajánlatokat, és akár meg is versenyeztetheti a tulajdonosokat. A válság gyakorlatilag 2011-ben véget ért, de sok munkaadó még mindig úgy gondolja, hogy ugyanazt teheti, mint annak idején.

Míg a munkaadók képviselője arra panaszkodott, hogy beruházások esnek kútba a Balatonnál a munkaerőhiány miatt, a szakszervezeti vezető szerint tavaly még mindig volt olyan eset, amikor az utolsó hónapot nem fizették ki a vállalkozók, mondván, hogy annyi költségük volt, hogy ezt nem tudják megtenni. Remélhetőleg az ilyen eseteknek híre megy a szakmában, és ezt többé nem tudják megtenni.

Az áfacsökkentés nem lesz elég

A bérek megduplázására a szakszervezeti vezető akkor lát esélyt, ha konkrét engedmények történnek, de akár úgy is megtörténhetne ez, ha a minimálbéreket nem adóztatnák meg. Itt többféle intézkedésre lesz szükség az észrevehető béremelés eléréséhez, mert az eddig szóba került áfa- és járulékcsökkentésből nem lehet kigazdálkodni a kétszeres fizetést. Ehhez a közgazdasági környezetnek is kedvezően kell alakulnia.

A szakszervezet tagjainak tapasztalata szerint a minimálbért és a szakmunkás minimálbért idén már elkezdték fejleszteni, viszont nem történt meg mindenhol, hiszen a kiterjesztett ágazati szerződés szerint is csak április 30-ig kell a bérmegállapodásokat megkötni. A mostani emelés sem volt elég arra, hogy a jelentős ideje feltorlódott elmaradást behozzák. Nemcsak az a gond, hogy az ágazatban csak a nemzetgazdasági átlag 60 százalékát érik el a bérek, hanem az is, hogy például a közösségi étkeztetésben ez az arány csak 50 százalékos.

Most tehát még mindig nem adott a forrás ahhoz, hogy legalább a nemzetgazdasági átlagot utol lehessen érni. Azt viszont a kormányzattal együtt a munkavállalók érdekképviselői tudatosították, hogy csak akkor lesz jövőre további áfacsökkentés, ha szemmel láthatóan nőnek a bérek is. Tavaly ugyanis nemzetgazdasági szinten akár 10 százalékkal is emelkedtek a bérek, de a vendéglátásban és a turizmusban a KSH adatai szerint ez mindössze 2,9 százalékos volt.

Itt valóban a bérek növekedésére van szükség ahhoz, hogy legyen munkaerő. A nyelvtudást igénylő, többműszakos, vagy éppen nehéz fizikai munkát jelentő helyekre azért nincs ember, mert ilyen alacsony bérek mellett senki nem vállalja ezt, inkább külföldre megy.

Miután a versenyszférában is jelentős béremelések történtek, várható, hogy a belföldi vendégeknek is megnőhet a vásárlóereje. Várnai Zsuzsanna úgy látja, hogy az éttermek, sörözők már jelenleg is megtelnek rendesen. Főleg a fiatalabb vendégek esetében lendült fel a forgalom.

Komoly munkaügyi razziák jöhetnek

Mindemellett jelen van a feketefoglalkoztatás is az ágazatban. Elsősorban a kisebb vendéglátóhelyeknél jelent gondot az, hogy minimálbéren, vagy négyórás minimálbéren vannak az alkalmazottak bejelentve, és zsebbe fizetnek a többiért. Így ezeken a helyeken a minimálbér és a minimálbéremelés nem feltétlenül tükrözi a valós helyzetet.

A szakszervezeti vezető szerint azonban ebben az ügyben is várható változás. A kormánnyal ugyanis megállapodtak abban, hogy nemcsak azt ellenőrzik majd, hogy valóban betartják-e a munkaadók a béremelési ígéreteket, hanem azt is, hogy megoldható-e a nyitvatartási idő alatt ellátni a feladatokat a bejelentett óraszámú dolgozókkal. Április elsejétől tehát kemény ellenőrzések várhatóak, és az olyan helyeken, amelyek mondjuk 16 órában vannak nyitva és három négyórás minimálbéres látja el a munkát, ott komoly bírságokat fognak kiszabni, amelyek visszarettentő hatásúak lesznek.

A szakszervezetnek is csak a munkaügyi ellenőrzés áll a rendelkezésére. Ha egy szakszervezeti tagtól érkezik a bejelentés, akkor első menetben a munkáltatót keresik meg, és igyekeznek névtelenül intézni az ügyet. Ha úgy látják, hogy ezzel nem járnak sikerrel, akkor kihívják a munkaügyi ellen­őrzést. Sokszor az ilyen méltatlan helyzetnek bírság vetett véget, amely akár több millió forint is lehet.

Jelenleg Várnai Zsuzsanna szerint partnernek mutatkozik a kormány, hogy ebből a rabszolgahelyzetből kiszabaduljanak az alkalmazottak. A négyórás minimálbérre bejelentett dolgozók ugyanis csak ezután kapják a táppénzt és a nyugdíjat is. Már felnőtt egy olyan generáció, amely nem hajlandó összekacsintani a munkaadókkal annak érdekében, hogy rövid távon jobban járjon.

„Többen már nem mennek el ilyen helyekre dolgozni, mert látják, hogy az olyan emberek, akik egy tál lencséért eladták az életüket, amiatt panaszkodnak, hogy 28 ezer forint a nyugdíjuk, amiből már nem tudnak megélni” – mondta a VISZ ügyvezető elnöke.