Szövetséget hoztak létre az Airbnb-sek

Turizmus
Tipográfia

A rövid távon, szálláshely-közvetítő oldalakon - például az Airbnb-n - keresztül kiadott lakásokat üzemeltető cégek szervezetének célja, hogy a szabályokat mindenkivel betartassák, és hogy képviseljék a közös érdekeiket.

A Felelős Rövid Távú Lakáskiadók Szövetsége önszabályozó testületként működik majd, és keresi a kapcsolatot a törvényhozókkal is a szabályok ésszerű, előremutató alakítása érdekében - mondta Rege Mihály, a szövetség egyik elnökségi tagja az MTI-nek.

A szövetség tagjai saját lakásuk mellett más tulajdonosoknak is vállalják lakásuk profi üzemeltetését. Céljuk a szürke- és feketezóna visszaszorítása, hogy az adózási és egyéb szabályokat mindenki maradéktalanul betartsa.

Az Airbnb nem hostel

Tagjaik számára például előírják majd, hogy alapterülettől függetlenül 8 személynél többet nem szállásolhatnak el egy lakásban, mert ennél nagyobb társaság egy lakóházban problémás lehet.

"Szeretnénk, ha végre nem mosnák össze a tevékenységünket a hostelek világával, amelyek gyakran több tucat embert szállásolnak el és nyilvánvalóan nem lakóházakba valók, de általában is kérdéses, hogy a hostelekben megszálló legénybúcsús és egyéb csoportok mennyire gyakorolnak pozitív hatást a hazai turizmusra" – fejtette ki Rege Mihály.

Előírják azt is, hogy a lakáskiadók éjjel-nappal elérhetőek legyenek mind a vendégek, mind a szomszédok számára. A vendégeknek szigorú házirendet kell elfogadniuk, vállalva, hogy ha nem tartják be, el kell hagyniuk a szállást. A szövetség szeretne együttműködni a törvényhozókkal is, bízva abban, hogy szabályzatuk jó alap lehet a jogszabályok ésszerű alakításakor.    

A közösségi szálláshely szolgáltatás egyre jelentősebb méreteket ölt a turisztikai piacon. A BDO Magyarország tanácsadó cég elemzése szerint Budapesten 2010 és 2015 között megduplázódott a közösségi szálláshely kapacitás, az Airbnb felületén mért vendégforgalom mintegy hatszorosára nőtt. A magyar fővárosban 2015-ben 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a közösségi szálláshelyeken, míg a szállodákban közel 8 milliót.

A magyar adóhatóság nemrég azt közölte, hogy az Airbnb székhelye szerinti ír adóhatóságtól kapott adatok szerint 2015-ben csaknem 4500 magyar szállásadó állt kapcsolatban az Airbnb-vel, akik összesen 120 ezer alkalommal adták ki ingatlanjaikat. Az Airbnb-hálózat magyar szállásadói 2015-ben 6 milliárd forint bevételt szereztek, az adóhivatal szerint azonban az adóbevallások ennél jóval kisebb összeget tartalmaznak.

A közösségi szálláshelyek főképpen a középkategóriájú hoteleknek jelentenek komoly konkurenciát. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) tavaly egyebek mellett azt javasolta, írjanak elő a szállodákéhoz hasonló bejelentési kötelezettséget a magánlakások bérbeadóinak. Azt is javasolták, tiltsák meg a bérlakások rövid távú bérbeadását, illetve a társasházak esetében legyen kötelező a többi tulajdonos hozzájárulásának beszerzése.

Nehezen magyarázható szabályok

Rege Mihály szerint azonban két különböző iparágról van szó. A rövid távú lakáskiadásra jelenleg is szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeknek a tapasztalatok alapján történő átalakítása indokolt lehet, a szállodákra vonatkozó szabályok alkalmazása egy másik tevékenységre azonban értelmetlen - mondta. Hozzátette, olyan szabályokat is szeretne a szállodaszövetség elfogadtatni, amik a hotelekre egyáltalán nem vonatkoznak, például a turisztikai célú lakáskiadást évente 60-90-120 napban limitálná, amelyeknek nehéz objektíven megindokolni a jogosultságát.

Arról, hogy az elmúlt években több külföldi nagyvárosban is korlátozták a turisztikai célú lakáskiadás időtartamát, egyes helyeken pedig megtiltották vagy engedélyhez kötötték, kifejtette: a szabályok szigorításával mindenhol az adott városban létrejött akut, és a város egészét érintő bérlakásproblémára próbáltak valamiképpen reagálni. Budapesten azonban egyáltalán nincs ilyen jellegű bérlakásprobléma. A rövid távú lakáskiadás szinte csak a legbelső - leginkább az 5., 6. és 7. - kerületekre koncentrálódik, a maradék 20 kerületet gyakorlatilag egyáltalán nem érinti.

Ezekben a belső kerületekben - amelyek egyébként is hagyományosan minden országban az idegenforgalom és a kereskedelem központjai - is nehéz megítélni, hogy a 10-20 százalékra becsült árdrágulás mennyire írható közvetlenül a rövid távon kiadott lakások számlájára, és mennyire köszönhető az adott kerületek általános fejlődésének és egyéb ingatlanpiaci trendeknek. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a rövid távú lakáskiadásnak nagy szerepe van az említett kerületek fejlődésében, hiszen az ott megszálló turisták sokkal inkább igénybe veszik az adott környék vendéglátóipari, szórakoztató és kiskereskedelmi egységeit is.

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

Chef pincer banner