A menzareform szeptemberi indítására vár a Magyar Közétkeztetők Szövetsége

Magazin
Tipográfia

Most lesz egy éves a Magyar Közétkeztetők Szövetsége, amely tavaly, a menzareform kapcsán többször is hallatta hangját. (A Békéscsabán 2000-ben alapított KÖZSZÖV-vel együtt. ) Felméréseket készítettek és közvetítettek a szakmának és a médiának, és tagvállalataik révén a közétkeztetési piac jelentős részét fogják át. Mintaétrendekkel, országos előadássorozattal képviselik a szakmai érdekeket, hogy azoknak érvényt szerezzenek a rendeletekben, de főként a gyakorlati életben.

A Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke a nyugdíjas Dr. Tettinger Antal, aki társadalmi munkában látja el az elnöki teendőket. Aktív korában az ÁNTSZ Pest Megyei tiszti főorvosa, azt megelőzően pedig az OMFI igazgató főorvosa volt. Az MKSZ alapítói között van a PENSIO Minőségi Közétkeztetés Kft., ELAMEN Zrt., FH Gasztro Kft., Bakony Gaszt Zrt., Gastszolg Zrt., Mátra Party Kft., Koktél Parti Kft., Pensio Catering Kft.

- Miért alapították meg a szövetséget?

Mert úgy gondoltuk, olyan közösséget tudunk létrehozni, amelynek minden tagja megfelel a Magyarországon érvényes jogszabályoknak, és akik vállalják, hogy nem használnak semmilyen kényelmi terméket. Tervünk az is, hogy a szövetség égisze alatt összegyűjtsük a magyar termelőket, őstermelőket, mindazokat, akik feltétel nélkül vállalják az egészséges táplálkozás közétkeztetési jellegét. Dr. Tettinger Antal szerint ezzel senkinek nincsenek kárára, ellenben mindenki érdekében dolgoznak – ő például társadalmi munkában, ingyen – azért, hogy egészségesebbek lehessenek az emberek.

- A szövetség egy éves működése alatt mit sikerült elérniük?

Észrevették a létezésünket, elsősorban a jogalkotók, másrészt a társszervek is, és a lakosság is, az ellátók is felfigyeltek ránk. Elsőként az volt a fő tevékenységünk, hogy a szükséges információkat eljuttassuk a tagoknak. A létszám is bővült a tavaly májusi megalakulás óta, és szerintem az a legfontosabb, hogy komolyan veszik a közös munkát.


Mivel még nem zárult le az uniós engedélyezési eljárás, ezért január elsejével nem lépett hatályba a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelettervezet. De a MKSZ nem dolgozott hiába, és Dr. Tettinger Antal azt mondta, a szövetség akkor tud aktívabban működni, amikor az új rendelet hatályba lép, ez 2014. szeptember 1.
Addig ugyan az iskolai és munkahelyi menzákon felszolgált ebéd nem mindenhol felel meg a korszerű és egészséges táplálkozás követelményeinek, de a közétkeztetők és a beszállítók is elegendő időt kaptak arra, hogy felkészüljenek. A szakmai ajánlásokat ugyan már közzétették, de ezt nem mindegyik közétkeztető tartja be – egyelőre.



Az MKSZ tavalyi felmérése és számításai szerint amennyiben
a menzaszabályozás az eredeti formájában lépett volna hatályba
– de ez az uniós jóváhagyás miatt idén szeptemberre tolódik el -, a szülők által a napi háromszori étkezésért fizetett normaköltség a bölcsődékben 565, az óvodákban 660, az iskolákban pedig 663 forintra emelkedett volna átlagosan, miközben a minisztérium szerint a díjemelkedés nem haladná meg az infláció mértékét.
Mivel ma Magyarországon több mint 1 millió felnőtt és gyermek veszi igénybe a közétkeztetést, közülük 600 ezernek a helyi önkormányzat vagy az állam téríti az étkezési díját, ezért nem lényegtelen a költségemelkedés mértéke.
A másik, nagy visszhangot kiváltott közleményükben azt javasolták, hogy a menzákon ne kelljen lemondaniuk a gyerekeknek a rántott húsról, a túrógombócról, a székelykáposztáról. Véleményük szerint a közétkeztetés magas színvonalát egy kötelező hatósági norma, a mindenki számára érvényes egységár bevezetésével kellene garantálni.



(Chef&Pincér, 2014. április)

 

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

Chef pincer banner