A bajai után már a tiszai halleves is hungarikum, ahogyan az Egri Bikavér is, a gulyásleves és a Csabai Kolbászfesztivál a Magyar Értéktárba a került.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az egri várban jelentette be, hogy hungarikummá vált az Egri Bikavér. A tárcavezető felidézte, hogy 81 éve ugyanezen a napon jött létre az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter döntése alapján.

Kiegyenlítettek

Komoly vitát válthat ki az új hungarikum, a tiszai halászlé, amit a miniszter jellegzetes Tisza-menti ételnek nevezett, és az alapanyagok tekintetében az ősi halászkultúrát őrzi. A passzírozás vagy nem passzírozás tekintetében tehát a minisztérium most kiegyenlítette az eredményt, mert a könnyű levű bajai halászlé már korábban bekerült. A szegedi vagy tiszai néven ismert halászlé lényege a dunaival és így a bajaival szemben, hogy ennél passzíroznak.

Bár, az első hagyományos tiszai verzióknál még úgy készítették az ételt, mint a dunainál, de később az éttermekben elterjedt hal átpasszírozásával vagy rosszabb esetben leturmixolásával sűrített halpaprikás. Ez esetben gyakran előre bekészíthették a sűrítményt a konyhákon a hűtőbe, mélyhűtőbe, és csak fel kellett melegíteni, és belefőzni a halszeletet. Az új hungarikumnál a honlapon még nem található leírás, így még nem lehet biztosan tudni, hogy milyen konyhai technológiát is tesznek majd így hungarikummá.

Kedden emellett a Hungarikumok Gyűjteményébe került a Kodály-módszer, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszere.  Gazdagítják a gyűjteményt immár a hazai tájhoz tartozó, évszázados tenyésztői munka eredményei, a magyar pásztor- és vadászkutya fajták.

A gulyásleves és a Csabai Kolbászfesztivál az értéktárban

A Magyar Értéktárba vette fel a bizottság az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus Kós Károly életművét, továbbá a magyar gulyáslevest, mint világszerte ismert népi eredetű ételünket, és a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt.

Az értéktárba került a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor és a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-Körkép.

A Magyar Értéktár részévé vált továbbá a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep és festőiskola; a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye; és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, mivel az általa nemesített fajták előreviszik a szőlészek, borászok munkáját.

Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is. Fazekas Sándor elmondta: az erdélyi kisváros, Torockó világörökség várományos, és a Földművelésügyi Minisztérium, mint a hungarikumok gondozója, közbenjár azért, hogy az UNESCO világörökségi listáján is megfelelő elismerésben részesüljön.