Bármelyik pillanatban kinevezhetik a turisztikai gigaszervezet vezetőjét

Szakma
Tipográfia

Információink szerint a casting kétszereplősre szűkült, így hamarosan kiderülhet, ki lesz a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetésével megbízott kormánybiztos.

A kormány március végén döntött, hogy a turizmus és a vendéglátás állami feladatai átkerülnek a gazdasági minisztériumtól a fejlesztési tárcához, így a Magyar Turizmus Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlása is.

A kormányhatározat szerint azzal is egyetértettek, hogy a jöjjön létre a Magyar Turisztikai Ügynökség egységes állami turizmusszakmai, rendezvénykoordinációs, turisztikai termékfejlesztési, valamint vendéglátással kapcsolatos feladatok ellátására. A kormány arra is felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy dolgozza ki az  egységes állami turizmus-fejlesztési koncepciót és támogatási rendszert. Erre a miniszter határideje április 30.

A turisztikai állami feladatok, valamint a  Magyar Turisztikai Ügynökség tevékenységének koordinálására kormánybiztost neveznek majd ki. Tevékenységének segítésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban nem hoznak létre apparátust, ehelyett a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezete áll majd a rendelkezésére.

A Chef&Pincér úgy tudja, hogy a kormánybiztost szinte bármelyik pillanatban kinevezhetik. Jelenleg két névről hallottunk, az egyik Bienerth Gusztáv, aki korábban a PricewaterhouseCoopers magyarországi vezérigazgatója is és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke is volt, de jelenleg a Roland Berger Zrt. gazdasági tanácsadó cég elnöke és a Budapest Barátai Együttműködés tagja.

Ő egyébként a turisztikai koncepciót bemutató egyik legelső rendezvények egyik szervezője, míg az Országmárka 2.0 című konferencián előadó is volt, amikor gyakorlatilag az új megoldási javaslatot támasztotta alá felmérésekkel, kutatásokkal.

A kiindulási pont ugyanis az, hogy Magyarország számára bár szépen hoznak az idegenforgalmi bevételek, amelynek aránya a GDP-hez viszonyítva megközelíti a 10 százalékot, de a kormány szerint sokkal nagyobb potenciál van benne, és a turizmusban jeleskedő országokhoz hasonlóan nálunk is el lehetne érni a 15 százalék körüli arányt. Ezt a célt pedig úgy szeretnék elérni, hogy az állami feladatokat és a szervezetet jelentősen átalakítanák.

Másik lehetséges vezető az Erzsébet-program háza tájáról érkezhet, aki a vagyonkezelésben is járatos lehet, Rogán Antal ugyanis a létre jövő ügynökségnek egyfajta vagyonkezelői feladatot szánna, így ezen ponton léphetne be a képbe a kormányzati szakember, aki ezen a téren már bizonyított.

Hamarosan kiderül, hogy valóban közülük kerül-e ki az új ügynökség vezetője, amelyről először a hvg.hu számolt be, a titkos tervezetben a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda leírja, hogyan is kívánják elérni a magyar turisztikai bevételek magasabb szintre emelését.

A dokumentum szerint a Magyar Turizmus Zrt. megszűnne, és utódja, a Nemzeti Turisztikai Ügynökség (tervezetbeli leánynevén Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség) lenne, amely alá tartozna gyakorlatilag a turizmus minden ága, a falusi vendéglátástól kezdve a konferenciaturizmusig. A tervezet Budapest központi szerepét tovább erősítené mind a konferencia-, mind a szabadidő-turizmusban, de újragondolnák az olyan kiemelt vidéki területek fejlesztési stratégiáját is, mint a Balaton, a borvidékek vagy a gyógyfürdők.

Rogán a romkocsmákkal érvelt

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere március elsején az Országmárka 2.0 című konferencián elmondta, hogy a kormányelőterjesztés sokat változott már azóta, hogy kiszivárgott, de a változtatásokat nem fejtette ki pon­tosan. Azt azonban elmondta, hogy szemléletváltásra van szük­­ség az állam részéről a területen, mert amit eddig az idegenforgalom elért, azt az állam szinte minimális segítségnyújtása mellett tették a piaci szereplők.

Példának hoz­ta fel a bulinegyed, illetve a romkocsmák létrejöttét, amelyek nem a budapesti városvezetéssel vagy a kormánnyal közösen alakultak ki. Ennek megfelelően a miniszter szerint az lenne a helyes felfogás, ha az állam inkább úgy közelítené meg a területen a feladatait, hogy hozzátegyen a piachoz. Ezért azt javasolták, hogy az államnak az idegenforgalommal kapcsolatos feladatait ne egy hagyományos bürokratikus rendszerbe szervezve lássa el, hanem egy ügynökség mintájára szer­vezzék meg. Rogán Antal szerint itt szó sincs semmiféle államosításról, csak az állami feladatok átszervezéséről, egy ügynökség alá szerve­zéséről, és arról, hogy a terület átkerül a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a fejlesztési tárcához, hiszen itt egy fejlesztési feladatról van szó.

„Az állam brandekre és márkákra most nagyon sokat fog költeni” – mondta Rogán, mert nagy rendezvényeket szerveznek. Szerinte komoly fejlesztésekre lesz szükség a területen, ha 2020-ra Magyarország olimpiát akar rendezni, és be akar jutni az első ligába. Jövőre rendezzük a vizes világbajnokságot, és amikor az előkészítését végezték a rendezvénynek, akkor látták, hogy egy ilyen nagyságrendű sportrendezvény megrendezéséhez éppen csak elegendő a szállodai kapacitás. Kérdés tehát, hogy hogyan lehet egy nagyságrenddel feljebb lépni. A szállodai kapacitás növeléséhez az állam is hozzá kell járulnia, de nem állami tulajdonú szállodával, hanem finanszírozási lehetőségekkel, ösztönzőkkel, adókönnyítéssel.

Egy kalapban a turizmus és a vendéglátás

„Ha mint állami feladatot akarjuk azonosítani, akkor az idegenforgalom és a vendéglátás mindenképpen egy kalapba kell, hogy essen, és emiatt célszerű ezt az egészet egyben kezelni. Az ugyanis nem jó, ha állami irányítás tekintetében szétvágjuk a kettőt.” – mondta a Chef&Pincérnek Bíró Marcell közigazgatási államtitkár.

Ahogy az idegenforgalom is eddig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozott, és az új struktúrában átkerülne a fejlesztési tárcához, úgy a vendéglátás is követné ezt. Így az államtitkár szerint az állami lépések erősíteni tudnák mindkét területet. Bár több hír megjelent arról, hogy a gazdasági tárcának vannak fenntartásai a tőlük elvont terület miatt a presztízsveszteség és a források átcsatornázása miatt, Bíró Marcell szerint ő nem érzékelt komolyabb ellenállást Varga Mihály minisztériuma felől.

„Nagyfokú ellenállásról semmiképpen nem beszélhetünk, főleg nem politikai szinten” – cáfolta a sajtóhíreket. Szerinte, ha vannak olyanok, akik nem támogatják a tervezetet, az legfeljebb bürokratikus szinten észlelhető.

A döntés előkészítésében segédkező forrásaink szerint az átalakítástól az érintettek többen nemcsak szemléletbeli változásokat remélnek, de áfa-, járulékcsökkentést, és pályázatokon keresztül pluszforrásokat is. Időközben kiderült, hogy a napokban életre hívott Pannon Gasztronómiai Akadémia már jelezte, hogy volt szerepük abban a miniszteri bejelentésben amely szerint 2017-ben 27-ről 18 százalékra mérséklik az éttermi szolgáltatások forgalmi adóját.

Bíró Marcell államtitkár mindenesetre nekünk megerősítette, hogy lesznek majd tenderek is a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) keresztül.

Mi lesz a vendéglátással?

A tervezet az idegenforgalmat és a vendéglátást együtt kezeli, így az éttermek és a gasztronómia is átkerülne a gazdasági tárca felügyelete alól a fejlesztési minisztériumhoz, amitől több étteremtulajdonos is komoly eredményt vár, mert többek szerint, így a mostohán kezelt területről belátják, hogy komoly hasznot hoz az országnak és érdemes rá figyelni.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációért felelős államtitkára lapunknak elmondta, ha az állami feladatokat tekintjük, akkor az éttermek és a hazai gasztronómia marketingfeladatai, reklámozása jó eséllyel bekerül az idegenforgalmi ügynökségbe, így minden ilyen koncepciót egy kézbe fognának össze. Ez persze nem jelenti azt, hogy az élelmiszerfelügyelet is ide kerülne. Az államtitkár megerősítette, hogy ezen a területen is várhatóak pályázatok, ami egyben azt is jeleni, hogy egy helyről, az ügynökségről indulnának a tenderek.

Megkérdeztük Bánki Eriket, a gazdasági bizottság kormánypárti elnökét is a vendéglátás állami feladatainak átszervezéséről. A fideszes politikus a fejlesztési ügynökségről szóló tervekről nem árult el újabb információkat, de a vendéglátó-ipari képzéssel kapcsolatban elmondta, hogy az a tervek szerint jelentősen átalakulna. Jelenleg a kereskedelmi kamara koordinálásával létrejött egy tanácsadó testület, ahol világot járt tehetséges fiatal séfek tették le a javaslataikat. Ebben az új koncepcióban szó volt arról is, hogy szakácsképzésre csak gimnáziumi érettségi után lenne lehetőség, mert manapság már a szakmához komoly kémiai, biológiai ismeretekre van szükség. Ennek megfelelően szét is választanák a közétkeztetést és a vendéglátást, mert egy iskolai menzára elég lenne alacsonyabb szintű oktatás is.

(A cikk az áprilisban megjelent Chef&Pincér nyomtatott verziójának aktualizált változata)

hírlevélfeliratkozás

newsletter

tork

Chef pincer banner