A kávénak nincs szüksége népszerűsítésre. Miért is lenne? Hiszen aki egyszer megkóstolta, tudja, hogy az isteni illat és a speciális, kesernyés íz nem a kávé egyetlen titka. Az igazi áldás, a koffein már az elfogyasztása utáni percekben elkezdi kifejteni jótékony hatásait az emberi szervezetben. Nem véletlenül ez a világ egyik legnépszerűbb itala. De hogy immunis lenne-e a kávé és a piaca a Covid-19-re és annak hatásaira? Ez már közel sem olyan egyértelmű.
Bizonytalan kilátások
A közelmúltban ünnepeltük a kávé világnapját. Ez az ünneplés azonban idén nem lehet teljesen felhőtlen, hiszen a Covid-19 nagy ütést mért a kávépiacra és a HORECA szektorra is. A tavaszi felvásárlási láz a kávépiacot sem kerülte el, extra keresletet eredményezett. A bezárásra kerülő vendéglátóhelyek látogatása helyett az emberek áttértek az otthoni kávéfogyasztásra. Főleg tavasszal Észak-Amerikában és Európában nőtt meg jelentősen a kereslet a kávébab iránt, hiszen a nagy áruházláncok pótolni akarták a készleteiket.
Az ICO (Nemzetközi Kávé Szervezet) nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatása a Covid-19 kávéágazatra gyakorolt hatásait vizsgálta. A szervezet azon 16 tagországa vett részt ebben a felmérésben, akik a világ kávétermelésének 85%-át adják, köztük Brazíliával, Vietnammal, Kolumbiával, Indiával, Costa Ricával és Indonéziával. Ezen országok mindegyike a Covid-19 hatására májusban olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek súlyosan érintették a kávészektort. Egyrészt a munkaerőpiacra gyakorolt kedvezőtlen hatásával, de a logisztikai hálózatokat és az export infrastruktúrájának működését is megzavarta, ami szállítási késedelmekhez és megnövekedett kereskedelmi és tranzakciós költségekhez vezetett.
A válaszadó országok 70%-a arra számít, hogy a kávétermesztésből élő háztartások bevételei csökkenhetnek. Több mint a fele pedig azt várja, hogy nőni fognak a kávétermesztés ráfordítási költségei. Nemcsak az anyagbeszerzés és az ellátórendszer zavarainak köszönhetően, hanem a műtrágyák és növényvédő szerek árának növekedése miatt is, mivel néhány helyi valuta leértékelődött az USA dollárhoz képest. Bevétel tekintetében tehát a krízis leginkább a farmmunkásokra és az ültetvényesekre van hatással. A betakarítást és szállítmányozást illetően a válaszadók nagyobb része
(38%-a) számít negatív hatásra, míg a feldolgozási területek már kevésbé tűnnek sérülékenynek.
A belföldi fogyasztások jelentősen nőttek az elmúlt évtizedekben. A ma előállított kávé kb. 15%-a az exportáló országokban marad, ott fogy el. A Covid-19 hatása az exportáló országok fogyasztására hasonló az importáló országokéhoz: ugyanúgy eltolódás mutatkozik a helyszíni fogyasztástól az online eladás és a kiszállítás felé.
A tanulmányból kiderül, hogy a pandémia miatt a bizonytalan bevétellel és likviditási problémával küzdő farmerek fenntarthatósági beruházásai csökkenhetnek. A felmérés idején a válaszoló 16 ország közül mindössze egynek nem volt pénzügyi intézkedése a gazdaság megsegítésére, míg a többi országban ezek a rendelkezések közvetve vagy közvetlenül jótékony hatással vannak a kávészektorra is - derült ki a riportból.
Többlettel zárul a 2019/20-as kávéév
A világ kávétermelését a 2019/20-as évben 169,34 millió zsákra becsülték, ami 2,2%-kal kevesebb a tavalyi évhez képest. Ezen belül is az arabica termelése 5%-kal 95,99 millió zsákra csökkent, míg a robusta kávéé 1,9%-kal, 73,36 millió zsákra nőtt. A világ kávéfogyasztása 0,5%-kal csökkent, mivel a járvány továbbra is nyomást gyakorol a világgazdaságra és nagy mértékben korlátozza a házon kívüli kávéfogyasztást. Ennek eredményeként pedig a 2019/2020-as kávéév 1,54 millió zsák felesleggel zárul. Összehasonlításként, a tavalyi időszak 4,4 millió zsák többlettel zárult. A két egymást követő többlet pedig korlátot szab az árak visszarendeződésének, ami így a 2007-2018 közötti hosszú távú átlag (fontonként 1,35 dollár) alatt marad – tudtuk meg az ICO legutóbbi kimutatásából.
Brazília, a világ legnagyobb kávéexportőre a 2019/2020-as kávéévben 6,8%-kal kevesebb kávét exportált, mint egy évvel ezelőtt. Az exportmennyiségben őt követő Vietnam (-7%) és Kolumbia (-5,9%) adatai szintén hasonló tendenciákat mutatnak. Összességében a világ kávéexportja jelen kávéév első 11 hónapjában (2019 októberétől 2020 augusztusáig) 5,6 százalékkal 116,54 millió zsákra csökkent, összehasonlítva a tavalyi év ugyanezen időszakában exportált 123.44 millió zsákhoz képest.
Érdekességként: egy zsákba 60 kilogrammnyi kávébab kerül, egy csésze kávé (2 dl) pedig körülbelül 11 gramm pörkölt, vagy 2 gramm instant kávét tartalmaz. Egy kilogramm kávé tehát nagyjából 90 csésze pörkölt kávénak vagy ötszáz csésze instant kávénak felel meg. A kávé túlnyomó részét továbbra is zöld kávé formájában exportálják, ami a 2019 és 2020 júniusa között szállított összes kávé 90,4%-át teszi ki. Az oldható (instant) kávé szállítmányai a teljes mennyiség 9,1%-át tették ki ebben az időszakban, míg az exportált pörkölt kávémennyiség csupán a teljes export 0,5%-a volt.
A kávé ára három hónapos csökkenés után júliusban emelkedett
Három hónapos csökkenés után júliusban végre emelkedett a kávé ára – derül ki az ICO statisztikáiból. A Nemzetközi Kávé Szövetség adatai alapján júliusban 4,7 százalékkal, átlagosan fontonként 1,04 dollárra nőtt a kávé ára.
Az összes kávécsoport ára emelkedett 2020 júliusában, de a legnagyobb növekedést a Brazil Naturals tudhatta magáénak, melynek ára 5,8 százalékkal emelkedett. Szeptemberre, harmadik hónapja egymás után végre minden csoportmutató emelkedett. Az átlagár pedig fontonként 1,16 dollárra nőtt. Ugyan az árak emelkedtek, de továbbra is alacsonyak a 2007-2018-as hosszú távú átlaghoz képest, ami fontonként 1,35 dollár. Ha kiemeljük a szeptemberi adatokat, akkor azt látjuk, hogy a kávé ára a hónap közepéig fontonként 1,20 dollár felett maradt, mígnem szeptember 14-én 1,17 dollárra esett vissza. A hónap további részében tovább esett, elérve a 1,09 dolláros mélypontot, kitörölve az előző három hét nyereségét.
A finnek szeretik a legjobban
A világ legtöbb kávéját fogyasztó nemzete az Amerikai Egyesült Államok, akik országos szinten átlagosan 400 millió csésze kávét fogyasztanak el naponta. Az európai kontinensen körülnézve talán meglepő adat, hogy a temperamentumuk miatt az olaszokat vagy a spanyolokat gondolhatnánk a legnagyobb európai kávéfogyasztóknak. Ők sem vetik meg a frissítő fekete nedűt, de arányait tekintve mégis a finnek fogyasztják a legtöbb kávét a világon. Közel 12 kilogrammot fogyasztanak el fejenként évente, ami lebontva 5 csészét tesz ki egy nap. A skandináv nemzetek valóban nagy kávéfogyasztók, hiszen utánuk a norvégok következnek az éves szinten fejenként 10 kg-os kávéfogyasztással.
Hazánkat nem sorolhatjuk be a nagy kávés nemzetek közé. Míg fél évszázaddal ezelőtt, 1970-ben az egy főre jutó kávéfogyasztás mindössze 1,6 kilogramm volt fejenként Magyarországon, addig a KSH adataiból kiderül, hogy az 1980-as évek óta nálunk is egyre többen hódolnak kávézás örömeinek. 2018-ban 2,7 kg volt itthon az egy főre jutó kávéfogyasztás.
Mit hoz a jövő?
Várhatóan a fenntarthatóság lesz a legfontosabb szempont a közeljövőben a kávépiacon, ahogy a világ elkezdi maga mögött hagyni a pandémiát. Az emberek tudni akarják, honnan érkezik a kávé, mennyire etikai-, társadalom- és környezettudatosak a kávétermesztésben érintett felek.
A GlobalData friss felmérése szerint a fogyasztók 43%-a vallotta azt, hogy a fenti tényezők erősen befolyásolják őket a termék vagy szolgáltatás választása esetén.
A kávézó tulajdonosok is egyre jobban odafigyelnek a fenntartható és etikus forrásból származó kávébeszerzésre, valamint a környezetvédelemre, például az újrahasznosítható vagy éppen cserélhető kávés poharak és újrahasználható szívószálak használatával. Persze az eldobható pohár problémája csak nagyon apró része a kávéipar által hagyott ökológiai lábnyomnak (0,6%) - de sok kicsi sokra megy! Hazánkban is sok a példamutató cég, köztük a Starbucks, aki például idén papírra cserélte a műanyag szívószálakat, majd augusztus végétől egy újfajta szívószálmentes fedővel rukkolt elő a poharai tetején. Így próbálja csökkenteni a világszinten napi fél milliárd egyszer használatos szívószál problémáját és a keletkezett műanyaghulladék mennyiségének csökkentését.
Kóstolta már?
Amíg a pörkölt kávé leginkább a tradicionálisan kávékedvelő nemzeteknél (pl. Egyesült Államok, Brazília, Németország, Olaszország) népszerű, addig a hagyományosan teakedvelő országok (pl. Egyesült Királyság, Ázsiai országok) alapvetően az egyszerűbben elkészíthető kávék mellé teszik le a voksukat.
Persze az újdonságokra és specialitásokra a világ minden táján kíváncsiak és nyitottak a kávé szerelmesei. A közelmúlt egyik újdonsága volt a különleges eljárással készült Nitrokávé, ami hasonlóan habos és selymes, mint a barna sör. Nagynyomású nitrogén hozzáadásával készítik, aminek köszönhetően egy egyedi, édesebb íz érhető el hozzáadott cukor nélkül. További pozitív hatása, hogy az így elkészült nitrokávé sokkal lágyabb és kevésbé savas lesz. Aki a krémes ízvilágra esküszik, nem hagyhatja ki a Dél-Koreából származó Dalgona kávét sem, ami a covid-19 alatt lett igazán népszerű. Leginkább azért, mert otthon is könnyen elkészíthető és nagyon látványos. Instant kávét, cukorral és vízzel együtt kell felverni ahhoz, hogy egy karamell-színű habot kapjunk, amit aztán rákanalazhatunk a tej tetejére és máris egy luxus kinézetű kávéspecialitást kapunk. A kávégyümölcs, pontosabban annak lehántolt és kiszárított héja, spanyolul Cascara is sokoldalúan felhasználható. A kiszárított cascara emlékeztet a tealevelekre. Ez a superfood tele van antioxidánssal, proteinnel, vassal és rosttal. Főzéssel vagy áztatással kávét és teát is lehet készíteni belőle, a végeredmény pedig egy alacsony koffeintartalmú, gyümölcsös ízvilágú édesebb ital. Egy pillanat alatt készíthetünk egy jó erős feketét, a JOT Ultra kávé segítségével. Ez a kis üvegbe zárt kivonat hússzor erősebb, mint egy hagyományos kávé. A legtisztább és legkoncentráltabb folyékony kávé a világon. Csupán egy teáskanállal kell egy pohár forró vagy hideg vízhez vagy éppen tejhez adni és máris kész az ébresztő reggeli ital. S ha ezek az újdonságok nem lennének elég különlegesek, akkor még mindig ott vannak a világ legdrágább kávéi, a Kopi Luwak és a Black Ivory Coffee. Előbbi esetében a cibetmacskával etetik meg a kávészemeket rejtő kávécseresznyét, ami végigmegy az állat emésztőrendszerén, majd utána kerül feldolgozásra. Utóbbi hasonló eljárással készül azzal a különbséggel, hogy a thai elefántok testén küldik végig a kávégyümölcsöt, hogy egy speciális, zamatos és csak korlátozott mennyiségben elérhető kávét nyerjenek belőle.
Pesten a világ tíz legszebb kávéháza közül az egyik
A kávé nemcsak egy frissítő ital, sokkal több annál. Egy szertartás, egy igazi ünnep. Különösen igaz ez, ha egy baráti társaságban egy kellemes helyen fogyaszthatja el az ember. Az első kávéházakat Konstantinápolyban nyitották meg a XVI. század derekán, majd egy évszázaddal később az olasz, angol és francia arisztokrácia is rászokott az új italra. Budapest anno, a századfordulón kiérdemelte a „kávéházak városa” címet, a több mint félezer kávéházával, melyeknek a kor legnagyobb alakjai is a törzsvendégei voltak. A kávéházak ma is a társas érintkezések közkedvelt színterei. Válogathat a vendég kis családias, vagy éppen főúri enteriőrrel berendezett kávézó között szinte bármilyen hangulatút és stílusút. Ha pedig szeretne beülni egy kávéra a világ tíz legszebb kávézója közül az egyikbe, nos akkor sem kell messzire utaznia. Egy amerikai weblap szerint a nagy és fényűző budapesti New York kávéház is kiérdemelte, hogy ennek az elit csoportnak a tagja legyen, hiszen beválasztották a világ tíz legszebb kávéháza közé.
Vidd és idd!
A kávé nem csak azért olyan népszerű, mert annyiféle fajta kávé és ízvilág között lehet válogatni, hanem azért is, mert tökéletes „kapd fel és vidd” innivaló, bármikor, amikor csak szükségünk van rá. Ugyan az azonnali fogyasztásra kész (RTD – Ready-to-drink) kávékból fogy világszinten a legkevesebb, mégis az ez iránti kereslet növekszik a legjobban. Az elsősorban fiatalok körében népszerű kávé most a vírushelyzet idején még nagyobb népszerűségre tett szert, hiszen a palackozott kávéhoz az élelmiszerüzletekben és szupermarketekben könnyen hozzájuthat a vásárló. A variánsok száma pedig szinte végtelen. Tehetjük fókuszba az ízt, az egészséges összetevőket, vagy a hatását. Igaz az RTD kávék általában alacsonyabb kávé- és koffeintartalommal rendelkeznek, de már megjelentek a piacon az eszpresszó alternatíváját kínáló, magas kávé- és koffeintartalmú élénkítő italok is.
(CHEF&PINCÉR magazin 2020 októberi szám)
