A magyarországi bortermelés az utóbbi években előtérbe került. A szakmán kívül a bor fogyasztása és a minőségi borok iránti érdeklődés megnövekedett. Azt tudjuk, hogy hazánk számos komoly borvidékkel büszkélkedhet, és nemzetközi szinten is megálljuk a helyünket, viszont pont ez a terület az, ahol rendkívül sok befolyásoló tényező van a technológiákon kívül is.

Fontos az időjárás, azon belül a napos órák száma, a csapadék eloszlása és mennyisége, óriási odafigyelést igényel a kártevőkkel szembeni védekezés és a talaj tápanyagtartalma is. 

A szőlészetben és a borászatban a szakemberek számára mindig is voltak könnyű és nehezen kezelhető időszakok, évről évre megújuló feladatok, megoldandó problémák. Ezért van az, hogy vannak magas minőséget adó szezonok, de előfordul az is, hogy az erőfeszítések ellenére az évjárat nem kimagasló.
A szőlőfajták igényei rendkívül mérvadók a terméshozam szempontjából, ezért Magyarország bortermő vidékei között is látványos különbségek alakulhatnak ki.
Az idei év sem volt könnyű a szőlőtermesztésben: pontosan az történt, amitől a szakemberek is féltek, mégpedig a szélsőséges és teljesen kiszámíthatatlan időjárás.
Magyarország mintegy 50–55 ezer hektáros termőterületén lévő borvidékek között is elég mérvadó különbségek alakultak ki, és a szakembereket komoly feladat elé állította ez az időjárás. Márciusban és áprilisban a csapadék többszöröse esett, mint az előző években, ez után megérkezett a rekkenő nyár, mely magával hozta a szárazságot. A csapadékos idő miatt a szőlőnövény ugyan gyors növekedésnek indult, viszont megnőtt a veszélye a különféle gombás fertőzéseknek is. Pedig a szőlőnövény termőegyensúlyának fenntartásában óriási szerepe van annak, hogy az érési időszak utolsó szakaszában milyen ökológiai befolyásolás éri. Az extrém helyzetre természetesen felkészülten reagáltak a gazdaságok és termelők.
Hogy kicsit közelebbről is láthassuk, mi is történt a tőkék között, körképet készítettünk az idei termésről. Megtudtuk, mennyire szegmentált és különböző hazánk bortermelő vidékein kialakult helyzet.

Idén nagyon szigorú odafigyelésre volt szükség

LaposaZSofiaLaposa Zsófia is megerősítette, hogy a rengeteg csapadékot nehéz volt kezelni növényvédelmi szempontból, hiszen ez az időjárás a gombás megbetegedések melegágya. Ezért nagyon szigorú odafigyelést igényelt egész évben a ter­mesztés, amit csak maximális fegyelemmel lehetett kivitelezni. Ahhoz, hogy a szüret időpontjára szép és egészséges legyen a szőlő, és jó borokat lehessen készíteni, ez elengedhetetlen.
Az idei év az ideálistól nagyon messze volt, ha jó termőidényű példát kellene mondani, inkább a 2015–2016-os évet említené a badacsonyi borvidéken. Ez nem azt jelenti, hogy katasztrofális volt, de nagyban hatott rá a globális felmelegedés összes hatása, amivel folyamatosan küszködnek, de nemcsak abban a térségben, hanem mindenhol. Ezekre a dolgokra valamikor van megoldás, valamikor nincsen, és a természet dönti el a kérdést.
Augusztus elején volt az a hőmérséklet, amivel a korai fajták beértek – le is szedték az illatos fajtákat, illetve a rozénak valót időben –, ami viszont a kései fajtáknak még kevés volt. Aztán augusztus közepére és végére viszont olyan kánikula alakult ki, hogy az érési folyamat teljesen leállt. Ilyenkor a szőlő is inkább a túlélésre megy, nem raktározza a cukrot, és ezért ez megnehezítette a dolgot. Eljutottak egy bizonyos mustfokig, ahonnan nem volt előrelépés.
Aztán most, a szüret alatt leesett 120 mm csapadék, amire szintén nem lehet felkészülni. A prémiumfajtáiknál, ahol kisebb terheléssel dolgoznak, csodájára jártak a szőlőnek, hogy nem indultak be a rohadási folyamatok, hanem elkezdett töppedni, és ezáltal nagy zamatkoncentrációt eredményezett. De nagyon sok szőlőben sajnos probléma a csapadék: a szőlő megszívja magát, a szemek nem bírják, repednek, és ki is durrannak sajnos. Ebben az esetben be kell hozni, nem lehet tovább várni, viszont az érettségi állapot nem ideális.
Nem lehet általánosítani, hiszen ahány termőterület, annyi probléma, de idén sok területen kellett kényszerszüretelést alkalmazni. Náluk szerencsére szépek az ültetvények, le is állították az olaszrizlingszüretet, még rajta hagyták a töveken, nagy a termés, és olyan zamat-illat anyagokat produkál, ami nagyon izgalmasnak tűnik. Ha marad a napos idő, még az is lehet, hogy kiemelkedő minőségű olaszrizlingtermésük lesz az idén. Abszolút optimistán áll a dologhoz, és biztos benne, hogy kellő odafigyeléssel mindenhol jól fog sikerülni ez az év.
Ahogy Laposa Zsófia fogalmazott, mindenképp bizakodó az idei év termésével kapcsolatosan, de a teljes kép még korántsem ilyen.

Nagyon korai szüretet eredményezett a forróság

KissJanosTokaj-Hegyalján, az ország másik végében, ahol az időjárás is teljesen másik arcát mutatta, kifejezetten kiemelkedő évjáratnak nézünk elébe. Ott egy hét tavasz volt, és utána közvetlenül berobbant a nyár. A nyugati országrészre jellemző csapadékmennyiség elmaradt, inkább aszályos periódusok váltották egymást.
Kiss János tokaji szakember szerint volt olyan rész is, ahol 100 mm alatti csapadékról beszélhettünk, emiatt ezen a vidéken a virágzás is 3–4 héttel hamarabb következett be. A magas napos órák száma miatt a gazdaságokban kevésbé lombozták le a szőlőt, védve ezzel a termést.
Növényvédelem szempontjából egy ideálisabb évjáratot tudhattak maguk mögött: se lisztharmat, se peronoszpóra, se állati kártevők nem akadályozták az ültetvények fejlődését.
Amit nagyon vártak Tokaj-Hegyalján, az pont a csapadék volt, hiszen nem kötött a talaj, a vizet sem tudja elraktározni, ami nehézséget okoz a száraz időszakban. Igazából a borvidék vezető borászatai jellemzően a száraz bort tudják megfelelőképpen értékesíteni, természetesen a legkiemelkedőbbek mindig is az aszúborok voltak, de ahogy Kiss János fogalmazott, nem minden évben adja meg a természet. A tavalyi évben kiemelkedő aszútermést tudott produkálni a borvidék, viszont idén nem várnak nagy hozamra. Inkább jobban ügyelnek az idén a sav-cukor egyensúlyra, és könnyebb, kellemesen iható borok kerülhetnek ki a pincékből.
A borvidéken egyetlen mérvadó dolog volt, hogy időben elkezdjék a szüretet, ennek tükrében biztosak lehettek abban, hogy a régió gyönyörű termést produkál az idén. Már csak azon fog múlni, hogy milyen borokkal találkozhatunk a termőterületről a polcokon, hogy a minőségi termés megtalálja-e a felvásárlóit, és azokat a borászatokat, akik szépséges tételeket alkotnak belőle.
Az időszak végén leesett csapadék tehát Tokaj-Hegyalján nem zavarta be a gazdálkodást, sőt inkább jót tett a növényeknek. Igaz, nagyon korai szüretet eredményezett a forróság, viszont kifejezetten szép alapanyagot sikerült szüretelni megfelelő savszerkezettel. Ez azt fogja eredményezni – ami jó hír a bor szerelmeseinek –, hogy például a Tokaji sárgamuskotályt már karácsonykor viszontláthatjuk az üzletek polcain.

Az illatok és a zamatok kitűnőek

NadasSzilardAz ország nyugati és keleti oldalán láthatóan más időjárási feltételek, és más szakmaiság szükségeltetett a jó termés eléréséhez, de hogy még teljesebb képet kaphassunk, az ország északi régiójában is megkérdeztük a szakemberek véleményét az idei termésről.
Nádas Szilárd, az etyeki Nádas Borműhely okleveles kertészmérnöke elmondta, hogy a szőlőfürtök számát és méretét főleg az előző évben végbemenő rügydifferenciálódás határozza meg. Etyeken ezzel nem voltak problémák, viszont az idei évben néhány fajtánál a virágzáskori esős időjárás negatívan befolyásolta termésmennyiséget, madárkásak lettek a fürtök. A középérésű és vékony héjú fajtákat a zsendülést követő sok csapadék miatt sokkal sűrűbben kellett ellenőrizni. Ennek oka az volt, hogy a szürkepenész megjelenése előtt – mely terméscsökkenést, minőségromlást okozhat – le lehessen szüretelni.
Elmondása szerint a korai fakadás miatt a növényvédelmet is korábban kellett kezdeni, a megelőzésre a szokásosnál is nagyobb hangsúly helyeződött az idén. A korai és középérésű fajták már szeptember elején a pincékbe kerültek, és erjednek. Az illatok és a zamatok egyaránt kitűnőek, a savtartalom pedig Etyekhez képest rendkívül moderált, ami tulajdonképpen az augusztusi meleg időjárásnak köszönhető.
Nádas Szilárd egyik kedvenc fajtája a Viktória gyöngye, amit még soha nem szüreteltek ennyire alacsony savtartalommal. Meglátása szerint szép bor és pezsgő fog készülni belőle.
Náluk a legnagyobb probléma inkább az volt, hogy a korán kezdődő szüret miatt besűrűsödtek a pincemunkák, palackozások, hiszen helyet kellett biztosítani a megszokottnál korábban érkező mustoknak.

 

A jó évjáratok közé tartozhat az idei

FrittmannJanosA teljes képhez természetesen hozzátartozik az alföldi régió, ezért a soltvadkerti Frittmann Borászatot is megkérdeztük, ezen belül pedig Frittmann János mondta el tapasztalatait. Ő úgy látja, hogy az idei évben megvolt a lehetőség mennyiséget termelni. Nyilván, aki a kisebb hozamra ment, metszéssel lehetett szabályozni.
Borvidéki szinten kiemelkedő mennyiséggel lehetett számolni: a szőlők nagy része egészséges volt, illetve egy-két helyen okozott kárt a jégverés.
A nagy gondot az idén a muslinca jelentette, ami elindíthat egy ecetsavas erjedést. A tömegkategóriás borok esetében a nagy mennyiség miatt inkább a tárolás jelent megoldandó feladatokat.

A szüret extremitása – ami nem csak ebben a régióban, hanem egész Magyarországon jellemző volt – a rendkívül korai kezdés. Egyes fajtáknál – mint például az Irsai Olivér vagy a Néró, amit sokan rozénak szedtek –, már július végén megkezdődött a termés begyűjtése.
Mindazonáltal, aki magas minőségre törekedett, megvan az esélye ebben az évben. Nagyon szép borokat lehetett készíteni, bár a tavalyi évet szerinte ebből a szempontból nem lehet utolérni. Idén lesznek közepes minőségű és csúcsborok is, de összességében a jó évjáratok közé lesz sorolva az idei, főleg ott, ahol nem hagytak nagy mennyiséget a töveken.

 

A természet diktálta a tempót

Tehát a bortermelő vidékeken az idei szezonban nem volt híja a meglepetéseknek, amit a természet rótt a termelőkre, de megfelelő odafigyeléssel jó évet zárhatunk. Jellemző volt a rendkívül korán indított szüret, ami főleg a korán érő fajtáknál még inkább egyedi volt.
A közép- és késő érésű fajták szürete is hamarabb kezdődött. Viszont ennek köszönhetően már szeptember végén találkozni lehet új borokkal. Idén, aki nagy mennyiséget szeretett volna termelni, annak megvolt rá a lehetősége. Jellemzően a bogyóméret – függetlenül a terheléstől – a megszokottnál nagyobb volt, ami igazából a vékony héjú fajtáknál jelentette a nagyobb odafigyelés szükségességét, de az időben megkezdett beszedéssel megoldható volt. Az idei év lehetőséget adott a minőségi borok elkészítésére, és biztosan nemsokára találkozhatunk is velük.

 

(CHEF&PINCÉR - 2018 októberi lapszám)