25 éves a sörszövetség: Győzött a sörforradalom

Hírek
Tipográfia

A Magyar Sörgyártók Szövetségének jubileumi vacsoráján nemcsak Fazekas Mihály földművelésügyi miniszter és Pierre-Oliver Bergeron, az Európai Sörgyártók Szövetségének elnöke tette tiszteletét, de Bart Dániel, a Főzdefeszt és az Élesztő alapítója is megjelent, aki szerint a nagyüzemek már nyitottak a jó sörök felé, így győzött a forradalom.

„The only way is up, az egyetlen út felfelé vezet, ahogy a brit slágerben áll – értékelte a Chef&Pincérnek Schillinger Attila az utóbbi közel három évet, amióta ő lett az igazgatója a 25. évfordulóját ünneplő Magyar Sörgyártók Szövetségének, amely a Borsodi Sörgyár Kft, a Dreher Sörgyárak Zrt. a Heineken Hungária Zrt., valamint a Carlsberg Hungary Kft. (pártoló tag) érdekképviseleti szervezete.

A 25 év némiképp a visszatekintésre is ad okot, amely nem volt egy fáklyásmenet, hiszen a sörfogyasztás Magyarországon a rendszerváltás után kezdett zuhanásba, és az idei szép eredmények ellenére a magyar sörpiac meg sem közelíti régi csúcsait, amikor az egy főre eső éves átlagfogyasztás 100 liter körül volt, szemben a mai alig több mint 60 literrel.

Hosszú kapaszkodás jöhet

Mint az Pierre-Oliver Bergeron, az Európai Sörgyártók Szövetségének elnökének szavaiból kiderült, Európában sem a szárnyalásról szólt az utóbbi időszak, hanem a visszakapaszkodásról. Az európai érdekképviselet adatai szerint 2007-ben volt a csúcson az európai sörfogyasztás, és a nagy recessziót követő visszaesés után most jutott vissza a piac erre a szintre.

Fotó: Sörszövetség

Schnillinger Attila szerint Magyarországon több tényező közrejátszhatott a visszaesésben, így nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozta a hanyatlást: az adókörnyezet megváltozása, a nagyobb verseny, az alkoholfogyasztás általános csökkenése, az egyéb italok külföldi importja. Mind beleszámíthatott.

Mindenesetre ma már sokkal nagyobb a verseny a különféle italok között, így a 100 literes hazai éves átlagfogyasztás vélhetően már csak álom marad, de a 80 liter is óriási eredmény lenne. Ezért azonban a sörgyártóknak és a szövetségnek rengeteget kell dolgozniuk, és tudni kell, hogy ezt a célt nem is egy-két év alatt lehet megvalósítani.

Elmúlt a sörharag

A 25. születésnapi sörvacsorán mindenesetre nem csak a tagok és a média képviseltette magát, hanem kisüzemi sörösök is, mint például az idén Indult First Craft Beer vezetői Kurucz Gergely és Kurucz Dániel is, de meglepő módon a Főzdefeszt alapítója Bart Dániel is, aki korábban nem rejtette véka alá, mennyire szörnyűnek tartja a hazai nagyüzemi söröket.

Mint lapunknak elmondta a születésnapra azért fogadta el a meghívást, mert Schillinger Attilát integráló személyiségnek tartja, aki mindjárt a kezdetektől a sörszövetség igazgatói kinevezésekor jelezte, hogy mindenki véleményét szívesen meghallgatja, és vannak közös célok. Ennek köszönhető, hogy a kicsiket és a nagyokat is a jóindulat vezérli, így kialakult az együttműködés légköre.

Bart Dániel szerint korábban valóban volt nagyüzemellenes hangulat a sörrajongók körében, de szerinte a lényege soha nem ez volt, hanem a jó sör iránti vágy. Személyesen nála az az ellenérzés amiatt alakult ki, hogy 34 évesen itta az első valódi jó sörét egy sörfőzdében.

„Ekkor iszonyatosan mérges lettem. Elragadott az úgy nevezett sörharag, amit az a férfi érez, aki egész fiatal felnőtt életében nem kapott jó sört. Meg szeretné keresni az okait, hogy miért nem, és pofán szeretné verni azt, aki ezért felel.” Ez szerinte nem azt jelenti, hogy a nagyüzemekkel lenne óriási gond, hanem a nagyüzemek itteni viselkedése zavarta, hogy nekünk fogyasztóknak azt mondták, hogy itt ez is jó lesz. Ez ugyanis a fogyasztó elzárása a jó sörtől egyfajta piaci hegemóniával. Szeretné, hogy a gyermekei, ha felnőnek, és már annyi idősek lesznek, hogy sörözhetnek, akkor ne kelljen meginniuk egy gallon pocsék lágert, hanem legyen meg nekik a minőségi választás szabadsága.

„Azt a helyzetet, hogy a nagyüzemek nyitottak a jó sörök irányába, én úgy könyveltem el magamnak, hogy győzött a sörforradalom” – mondta Bart Dániel.

Szerinte ma már vannak olyan sörök is, amelyek nem kukoricával készülnek, és a Soproni márka például már millióknak magyarázza el, hogy mi is az az IPA. Míg a sörszakértő beszélt erről, azt megértette 100-200 ezer ember, ha viszont a Soproni kommunikál, akkor már 8 millió ember érti meg. Ez már győzelemnek nevezhető. „A jó sör polgárjogot kapott Magyarországon. Hogy ezt ki készíti, az már szinte mindegy” – mondta.

A rendezvényen egyébként Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter méltatta a Magyarországon működő nagy sörgyárak hozzájárulását a hazai gazdasághoz és a foglalkoztatáshoz mind közvetlenül, mind a vendéglátó helyeken keresztül közvetve, és a Chef&Pincérrel közösen létrehozott Magyarország Sörkorcsolyája díjait is átadta Fazekas Sándor és Pierre-Oliver Bergeron. A születésnapi helyszínén, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban pedig meg lehetett tekinteni az „Ez sör! A serneveléstől a sörgyárig” című időszaki kiállítást is.

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

Chef pincer banner