Az időjárás idén keményebben támadta a szőlőt, mint a betegségek

Hírek
Tipográfia

A 2017-es év a szőlő növényvédelme szempontjából nem hozott kiugró szélsőségeket eddig, viszont a szezon aszályos – viharos - jégveréses időjárására a szélsőséges a legenyhébb jelző, amit használhatunk – mondta Varga Zoltán, a Syngenta fejlesztőmérnöke. 

Heteken belül elkezdődik a szüret, az időjárási szélsőségek ellenére a termőterületek többségén biztató állapotban van a szőlő, derül ki a Syngenta helyzet-képéből. A szakemberek szerint a szüretig továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a betegségekre és kártevőkre, elsősorban a szürkepenészre, valamint az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabócára.

Az idei szezonban a szélsőségesen hideg tél rontotta a szőlőültetvények áttelelését, majd a szárazság és a hektikus tavasz erőteljesen befolyásolta a virágzást és kötődést, hangsúlyozta Varga Zoltán, a Syngenta fejlesztőmérnöke.

A 2017-es év a szőlő növényvédelme szempontjából nem hozott kiugró szélsőségeket eddig, viszont a szezon aszályos – viharos - jégveréses időjárására a szélsőséges a legenyhébb jelző, amit használhatunk – mondta Varga Zoltán.  - Ez még a legfelkészültebb gazdálkodókat is nehéz helyzet elé állítja. Növényvédelmi szempontból továbbra is a lisztharmat jelenti a legnagyobb kihívást, de regionálisan egyéb kórokozók és kártevők is okozhatnak kisebb-nagyobb problémát. A súlyos károkra képes szürkepenész ellen pedig a megelőzés a leghatásosabb fegyver. Ezen kívül több területen tapasztaltunk az erőteljes UV sugárzás káros hatásaként fellépő napégést. A szüretig hátralévő idő legfontosabb tényezője az időjárás, amely az előrejelzés alapján jelenleg kedvez a szőlőnek. Ha ez idő alatt nem érik szélsőséges hatások a termést, akkor jó alapanyagot adhatnak a szőlőtermesztők a borászoknak.

A Syngenta szőlőbetegség-előrejelzéseiben évek óta hangsúlyozza egy rendkívül súlyos szőlőbetegség, az aranyszínű sárgaság elleni védekezést, amely komoly kihívást jelent a termelőknek. Magyarországon először 2013 augusztusában, a zalai Lentiben begyűjtött levélmintákból és befogott szőlőkabócákból mutatták ki az aranyszínű sárgaságot. A rendkívüli pusztításra képes kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony. Az ellene történő védekezésben nagy jelentősége van a rovarölő szeres kezeléseknek, amelyek célzottan nem a kórokozó, hanem a terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen irányulnak. A betegség és a kártevő terjedése rohamosan zajlik, most már az ország szinte valamennyi területen tapasztalják a tünetek megjelenését, és a hatékony készítmények mellett csak a szoros összefogás segíthet a probléma visszaszorításában.

A művelt borvidéki szőlőterület nagysága Magyarországon megközelíti a 60 ezer hektárt. A leszüretelt szőlő mennyisége 2014-ben 348 ezer tonna volt, 2015-ban a termés mennyisége meghaladta a 398 ezer tonnát. 2016-ban 400 ezer tonnányi szőlőtermés jobb, mint az elmúlt évek átlaga, ám több borvidéken fagyok, jégverések, kártevők miatt jelentősen csökkent a termésmennyiség. Az elmúlt esztendőben 2,8 millió hektoliter bort készítettek országszerte a borászatok.

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

food-agro