Mekkorára nőhet a Kraft?

Hírek
Tipográfia

A második fesztiváljukat rendező újhullámos, minőségorientált sörfőzdék sikerességéről kérdeztünk pár sörpiaci szereplőt, szakértőt, akiktől aziránt is érdeklődtünk, hogy kinőhet-e esetleg ebből a szegmensből olyan sörfőzde, amelyik közepes sörgyár szintjére tudna majd lépni és akár árban is versenyezni a nagyokkal.

A mozgalom egyik alapítója, a Horizont Sörfőzde ügyvezetője, Dudok Ádám szerint az új kategória bevezetése kifejezetten sikeres volt, köszönhetően a jelentős sajtóvisszhangnak is. A szakmán belül és kívül is elterjedt a "kraftosok" emlegetése, és szép lassan átszivárog a köznyelvbe is a "kraft sör" kifejezés.

Inkább stílusmegjelölés

Szerinte kezdetben volt némi kavar a fejekben, köszönhetően néhány félreérthető megnyilvánulásnak: „Fontos hangsúlyozni, hogy a kraft nem azt üzeni, hogy rajta kívül nem létezik minőségi kisüzemi sörfőzés - ez nyilvánvalóan botorság lenne. Sokkal inkább a minőségi és egyben új hullámos megközelítésű sörök szinonimája a "kraft sör", egyfajta stílus, vagy szellemiség, ha úgy tetszik” – válaszolta a Chef&Pincérnek Dudok Ádám.

Mint kiderült már megvolt a Kraft Sör Egyesület alapító ülése is, és le van védetve a "kraft sör" kifejezés is. Egyelőre nem bővült a tagság, első körben a cél, hogy a nyolc alapító tagot egyértelműen kommunikálják: Balkezes, Hedon, Hoptop, Horizont, Mad Scientist, Monyo, Rothbeer, Uradalmi Sörmanufaktúra. Ezt követően megfontolt taglétszám-bővülés várható, minden kérelemről szakmai szempontok alapján a Védjegybizottság dönt majd. A bejegyzett védjegyet csak az egyesület tagjai használhatják, hiszen sok az új szereplő, sok a különböző stratégia, majd az idő eldönti, hogy melyik főzde mennyire tud magas minőséget produkálni hosszú távon.

Az új adószabályozással hatásaival kapcsolatban az ügyvezető elmondta: valóban, jelentős változások vannak folyamatban, amelyek többsége pozitív hatással lesz a kis sörfőzdékre. Rövid távon egyik kis sörfőzdét sem fenyegette az a veszély, hogy a termelt mennyiség alapján elveszítené a kisüzemi státuszát, de az új szabályok bevezetésével még nagyobb tér nyílt a növekedésre. Az utóbbi időben egyre szaporodnak a kraft sörfőzdék nemzetközi elismerései, és úgy látják, hogy ezen új piacokra alapozva jelentősen bővíthetik majd a termelési kapacitásaikat is, és ezt támogatja a kedvező környezet.

Természetesen cél ugyanis a nagyobb üzemméret elérése, ugyanakkor ez a kraft sörfőzdék esetében biztosan nem jelenti azt, hogy beleállnának egy árversenybe a későbbiek folyamán. A méretgazdaságosságból származó megtakarításokat mind visszaforgatják technológiába, innovációba, kísérletezésbe, nem pedig az árak leverésére használják. Ezért ezek a sörfőzdék esetében áresés nem várható, további minőség emelkedés, és új innovatív megoldások viszont igen.

A minőségi sörfogyasztás magyarországi bővítése az egyik fő célja a egyesületnek is, ezt elsősorban a kiemelkedő minőségű sörök népszerűsítésével tervezik elérni.

Nincs új a nap alatt?

 „Nem hinném, hogy a kraft egy valóban új sörkategória lenne. Ez egy dicséretes kezdeményezés arra nézve, hogy néhány sörfőzde összeálljon és megkülönböztesse magát a piacon. De, azt, hogy a kraft szót előadó főzdék sikeresek-e a piacon azt nem ez a szó határozza meg” – mondta Bart Dániel, aki több szálon is kapcsolódik a minőségi újhullámos sörökhöz, mint a Főzdefeszt és az Élesztő alapítója is.

Szerinte eddig se ezek a főzdék voltak az egyetlenek, amely azt mondták magukról, hogy minőségiek. Ezután is jönnek más koncepciók, melyeknek lényegi eleme a minőség.

Az új adószabályozással kapcsolatban pedig úgy véli, hogy a kicsik a legritkább esetben tudnak közepessé nőni. A kisüzemi adókedvezmény-limit 200 ezer forintra emelése azért született, hogy a most alapítandó főzdék nagyban gondolkodhassanak, azaz a befektetőknek kedvük támadjon főzdét építeni, hiszen kicsiben nehéz profitot termelni.

Természetesen a kicsiknek is kell nőniük és akarnak is, hiszen ma hazánkban kevés kicsi termel igazán gazdaságosan. De a hazai tőkeviszonyok és gazdasági viszonyok miatt ez elképesztően nehéz dolog és nagyon nyögvenyelősen megy. A multikkal árversenybe pedig soha senki nem tud szállni, de az igazság az, hogy ők sem szívesen szállnak árversenybe senkivel - az ugyanis senkinek sem jó. Bart Dániel szerint bármiféle árverseny csökkenti a minőségi sörfogyasztást.

Az éttermeknek érdemes figyelni a Kraftra

Vásárhelyi István sörgasztronómus, sörszakértő szerint a Kraft és a Kisüzemi szövetségek között kialakult helyzet kicsit hasonlít a boros szervezetek korábbi viszonyára. Ott annak idején a Pannon Bormíves Céh jelent meg igen korán, majd jött a Terrahungarica, amely önkéntes megkötéseket fogalmazott meg a tagjai számára. A Kraft-söröknél is vannak olyan nem kötelező megkötések, amelyek az eddigi minőségi sztenderdek fölé emelkedik a termékeiket. Mind az alapanyagokban, mind a technológiákban olyan tudatosság van, amelynél a végeredmény már nem lesz esetleges.

Bár Vásárhelyi István szerint ez a szint jelenleg még nem igazán gazdaságos és eladható, de a vásárlókban kialakul, hogy a sörök tekintetében is vannak minőségi szintek, és hosszabb távon lehet majd ezeknek olyan közönsége, mint ahogyan a magas szintű boroknak ma már megvan a rajongói köre.

A Kraft esetében talán nem is az a fontos, hogy egy különálló kategóriát jelent, hanem inkább az, hogy ezek az önállóan vállalt kritériumok olyan állandó minőséget biztosítanak, amelyben a fogyasztók megbízhatnak. Mindez pedig azért is lenne fontos, mert ekkor már be tud kerülni a Kraft-sör a gasztronómiába, hiszen a komoly éttermek nem engedhetik meg maguknak, hogy gyenge elemek jelenjenek meg a kínálatukban. Az persze más részre tartozik, hogy az éttermek javarészt még inkább csak azt érzékelik, hogy az újhullámos sörök körül nagy a felhajtás, így a trend szerint kell ebből tartaniuk nekik is. Abban azonban nem mélyedtek el, hogy tudják, hogy ezekből melyik illene a saját ételeikhez, arculatukhoz, ízeikhez. Még nekik is sokat kell tanulniuk tehát erről.

Az is elképzelhető, hogy majd a borokhoz hasonlóan alakul a helyzet, ahogyan manapság egy-egy étterem megvásárol komoly borászoktól limitált tételeket, amely onnantól kezdve csak náluk lesz elérhető. A söröknél is lehetnek majd olyan együttműködések a főzdékkel, amely során egy különleges – akár nekik készült – főzetet felvásárol egy étterem, amely innentől csak náluk lesz majd kóstolható.

Vásárhelyi István nem igazán látja, hogy a nagy sörgyárakkal tudna-e valaki is a hazai szereplők közül versenyezni, mert több nagyságrendbeli különbségek vannak az előállítás mennyisége között. Van ugyan olyan sörgyártó, amely tudatosan felépítette az általános palettáját, amelyből már félliteres kategóriában (tehát nem az általános kisüveges verzióban) is el lehet érni a 300 forintos beszerzési árat, de ez még mindig viszonylag drága. Még a cseh és német importsörökhöz képest sem igazán versenyképes.

Lenne a piacban potenciál

A Kraft-társaságok között helyett foglaló MONYO Brewing Co. résztulajdonosa és sörfőzője, Németh Antal szerint a sörkategória sikerességét egyelőre még nehéz megítélni, mivel eddig a védjegy még nem működött, de sokan keresik. A tavaly indult Kraft Sörfesztiválra sem jön több hazai sörfőzde, de két külföldi, hasonló szellemiségű csapatot elhívtak, így a spanyol Cerveses La Piratát és az Edge Brewing sörfőzdét, amely ugyan Barcelonában működik, de amerikai a tulajdonosa.

Német Antal több minőségi igénnyel megjelenő új szereplőt is lát a piacon, de szerinte a Kraftot nem is ebből a szempontból kell megkülönböztetni a piacon, mert ugyan ez továbbra is lényeges elem maradt, viszont ma elsősorban arra helyezné a hangsúlyt, hogy azokat kell Kraft-főzdéknek nevezni, amelyek leginkább az újhullámos, punkos, Amerikában, Nyugat-Európában a craft szemléletűnek nevezett stílusban készítik a söröket. A lokális piacra termelőket pedig lehet akár kisüzeminek hívni.

A jelenlegi kis sörpiaci szereplőknek és a Monyónak az új adószabályozás nem jelent lényegi változást, mert eddig sem termeltek akkora mennyiséget, amely megközelítette volna az eddigi határt. Arra, hogy valaki a Kraftból kinőve elérje ezt a határt legfeljebb 5-10 éves viszonylatban lehet esély.

A növekedésre persze továbbra is van esély: „Az Egyesült Államokban úgy tűnik, hogy a Craft Beer szegmense 14-15 százalékon tetőződhetett. Mi ettől messze vagyunk, és még az egy százalékot sem érjük el, így ebben kell lennie potenciálnak – mondta a Monyó sörfőző mestere. Szerinte ha egy olyan közepes sörgyár is megjelenne, amit az adószabályok kedvezményes körben megjelölnek, akkor az vélhetően kicsit gazdaságosabban tudna minőségi sört termelni, de akkor pedig felmerül egy lényeges kérdés: meglenne-e erre az elégséges felvevőpiac?

A cikk a Chef&Pincér májusi számában jelent meg.

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

Chef pincer banner