Megugrott a magyar sörexport

Hírek
Tipográfia

Négy hazai sörgyárban, Kőbányán, Bőcsön, Martfűn és Sopronban több mint 6 millió hektoliter sört főztek tavaly. Az 1700 főt foglalkoztató magyar sörgyárak teljes értékesítése 2,5%-kal növekedett, köszönhetően a 40%-ot ugró exportnak.

A Magyar Sörgyártók Szövetsége által közölt sörpiaci mutatók szerint 2016-ban összesen 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt, valamint a hazai piachoz import söreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft. Ez 2,5%-os növekedés 2015-höz képest. A javulás kizárólag az exportnak tudható be, amely 40%-kal nőtt egy év alatt.

A hazai sörfogyasztást 2015-ben a rendkívül forró nyár növelte. Tavaly ezzel szemben a tavaszi, második negyedéves időszak volt a legerősebb, nem kis részben a magyar válogatott labdarúgó EB-s menetelésének köszönhetően. Összességében a teljes éves hazai fogyasztás 2016-ban nem változott, 6,1 millió hektoliter volt, csakúgy, mint 2015-ben. Ez 88 müncheni Oktoberfest fogyasztásának felel meg. Több magas minőségű és drágább prémium sört ittunk tavaly. Mintegy 100 ezer hektoliterrel több fogyott a prémium és szuper prémium kategóriájú sörökből, amely közel 10%-os növekedés.

A hazai sörgyártók növekvő mértékben vették ki a részüket a közteherviselésből.  Az iparág adó és járulékbefizetései meghaladták a 72,5 milliárd forintot. Jövedéki adó címén 42 milliárd forintot fizettek be a gyártók a költségvetésbe, ami 4,5%-os növekedés 2015-höz képest.  Magyarországon a sör adóterhelése regionális tekintetben is kimagasló. Egy egységnyi sör árának 42%-a az adó. A költségvetés a hazai sörgyártók által megtermelt GDP 83%-át vonja el különböző adók és járulékok formájában, míg más iparágakban ez az elvonás 50% körüli.  Ennek ellenére a söripar maradt az egyik legnagyobb foglalkoztató, hiszen a teljes értékláncon keresztül csaknem 24 ezer fő foglalkoztatására nyújt lehetőséget a nemzetgazdaságban. E munkahelyek túlnyomó többsége a KKV szektorban realizálódik.

A hazai sörgyártókat a magas adók mellett negatívan érinti a külföldi, dömping áron importált sörök egyre növekvő aránya, miközben az egy főre jutó éves hazai sörfogyasztás a ’90-es évek óta mintegy 40 literrel, 60 liter körülire csökkent. „A hazai sörpiac mai helyzetéért a túladóztatás és a gyenge minőségű import sörök egyaránt felelősek” – mondta dr. Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) igazgatója. A MSSZ és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete nemrégiben közösen fordult a kormányzathoz, hogy csökkentsék a csapolt sörök általános forgalmi adóját, ezzel erősítve a vendéglátóipar kis- és középvállalkozóit is.
Ugyancsak javasolta az MSSZ a kormányzatnak, hogy jogszabályban, a környezetvédelmi termékdíj arányos csökkentésével motiválják a sörgyártókat az általuk kifejlesztett és működtetett alumínium doboz visszagyűjtő rendszer bővítésére, eleget téve az EU körforgásos gazdaságról szóló irányelvének.

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

Chef pincer banner