A Kárpát-medence gazdálkodási hagyományait képviselő állat- és növényfajták olyan minőségi jellemzőkkel rendelkeznek, hogy semmi mással nem helyettesíthetők- mondta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.
Magyarország az elmúlt évtized alatt visszakerült Európa gasztronómiai térképére – állított az államtitkár Szolnokon egy konferencián, amelyen a magyar konyha, illetve a magyar vendéglátás és a magyar agrárium kapcsolatát elemezték.
Az államtitkár hangsúlyozta: a Kárpát-medence gazdálkodási hagyományait képviselő állat- és növényfajták - mint a mangalica, a makói hagyma, a szegedi paprika, valamint a magyar szürke szarvasmarha - olyan minőségi jellemzőkkel rendelkeznek, hogy semmi mással nem helyettesíthetők. Megőrzésük épp ezért kulturális és nemzetgazdasági érdekünk - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a magyar vidékpolitika és a kormány intézkedései is ezt a célt szolgálják.
Az FM által kidolgozott hungarikum törvény, a Magyar Élelmiszerkönyv irányelvei, a Hagyományok-Ízek-Régiók Program valamint a Helyi Termék Éve és a Helyből jobb! programsorozat mind a helyi ellátási láncok megerősítését célozták. Ahogy a piacot a kereslet határozza meg, úgy a színvonalas magyar konyhát csak az igényes és tudatos vásárlók tarthatják fenn huzamosan. Ezért az FM és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hosszú távú céljai között szerepel, hogy minél több helyi agrártermék kerüljön a közétkeztetésbe és a családok asztalára.
