Novembertől hagyományos, különleges európai termék a tepertős pogácsa

Hírek
Tipográfia

Az Európai Bizottság november 14-én vette nyilvántartásába a tepertős pogácsát, mint hagyományos különleges terméket. Különleges ízét a sertéstepertő és sertészsír, a tésztakészítés sajátos technikája, a fizikai-kémiai jellemzők és az érzékszervi tulajdonságok együttese adja.

A tepertős pogácsa, mint „magyar hagyományok szerint előállított sós sütemény”, használhatja a „hagyományos különleges termék” megjelölést, ami valamennyi hazai és európai fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a termék hagyományos módszerrel vagy összetétellel készült, és olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megkülönböztetik a hasonló termékektől.

Magyarországon ez az első, uniós szinten elismert hagyományos termék. Az előterjesztést a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje adta be az Európai Bizottsághoz, a meghatározás szerint ilyen a hagyományos magyar tepertős pogácsa: „Kerek, hengeres alakú, 3-5 centiméter átmérőjű, 25-50 gramm tömegű, aprított tepertőt és sertészsírt tartalmazó, élesztővel lazított, omlós vagy hajtogatott leveles szerkezetű, sóval és borssal ízesített sós péksütemény. Felülete vörösesbarna, négyzethálósan rovátkolt. Alja sima, vörösesbarna. Bélzetében a tepertődarabkák egyenletes eloszlásban találhatók. Az omlós változat rögökre törhető szét, a leveles változat bélzete laza, leveles szerkezetű. Íze a tepertődarabkákra jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos fűszerezésű. A termék szárazanyagra számított zsírtartalma 20-30, lisztre számított 25-40 százalék mennyiségben tartalmaz tepertőt. A zsírtartalom legalább 60 százaléka tepertőből származik.”
Uniós védettséggel már több magyar termék rendelkezik: az eredet megjelölés azokra a termékekre vonatkozhat, amelyeknek a legfontosabb jellemzői kizárólag az előállítási helyből és az ottani termelők tudásából adódnak. A földrajzi védettségnél a termék ismertsége és jellemzője szorosan köthető a földrajzi helyhez, ezért ezeknél a termékeknél az az előírás, hogy a feldolgozás és az előállítás közül az egyiket az adott földrajzi területen kell végezni. Az oltalom alatt álló eredet megjelölést eddig a szegedi szalámi és téliszalámi, a hajdúsági torma, a makói vöröshagyma, a gönci kajszibarack, és a szegedi fűszerpaprika-őrlemény kapta meg.
A földrajzi védettség érvényes a budapesti téliszalámira, a csabai kolbászra és a gyulai páros kolbászra, a szürkemarhahúsra, az alföldi kamillavirágzatra, a kalocsai fűszerpaprika-
őrleményre és a szőregi rózsatőre.

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

Chef pincer banner