Allergén információk kötelező feltüntetése: a végső döntés a fogyasztóé

Hírek
Tipográfia

2015. április 1-jétől kell kötelezően alkalmazni azt a rendeletet, amely a nem előrecsomagolt élelmiszerek allergén információinak feltüntetésével kapcsolatos. Bár a rendelet hatályba lépését széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg, egyöntetű a vélemény, hogy alaposan fel kell készülni az új szabályozásra, szóban és írásban egyaránt.

A vendéglátónak eddig is tájékoztatást kellett adnia a fogyasztó kérésére az élelmiszer összetevőiről (köztük az allergén összetevőkről is), ám az EU-s rendelet most kötelező hatállyal lép életbe. A vendéglátó egységekben, a nem előrecsomagolt élelmiszereknél csak az allergén, vagy az intoleranciát okozó anyagokról szóló információ feltüntetése kötelező, az informálás módjáról azonban a rendelet nem ír elő követelményt.

 Április 1-jétől azonban a nem előrecsomagolt termék esetén a rendeletben előírt kötelezően feltüntetendő jelölési adatokat (például a termék összetevői, lejárati ideje, gyártó/forgalmazó stb.) is meg kell adni a vásárlás helyén a fogyasztó kérésére.

 A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatása szerint a konkrét allergén összetevőt meg lehet adni akár a pultban kihelyezett termékek mellett található táblákon kiírva, vagy akár az étlapon/itallapon is. Az allergén összetevőkről szóban is tájékoztatni lehet a fogyasztót, amennyiben az alábbi három feltétel együttesen teljesül:

- a létesítményben folyamatosan jelen van a szóbeli tájékoztatás megadásáért felelős személy,

- a fogyasztó - kérésére - a tájékoztatást haladéktalanul megkapja az élelmiszer átadásának helyén, a vásárlást megelőzően, és

- a szóbeli tájékoztatás a létesítményben elérhető írásos dokumentumon alapul.

A szóbeli tájékoztatás esetén is fel kell azonban hívni a fogyasztó figyelmét jól olvasható módon arra, hogy az allergénekre vonatkozó információ kérhető.

A szóbeli tájékoztatásnál – a hivatalos megfogalmazás szerint – az élelmiszer-vállalkozónak, 2015. július 1-jéig belső eljárásrendet kell kidolgoznia a szóbeli tájékoztatás megadásának módjáról és ki kell jelölnie a szóbeli tájékoztatás megadásáért felelős személyt, és dokumentált oktatást is kell tartani a vendéglátóhely alkalmazottai részére. A Nébih elmondása szerint a belső eljárásrendet az ellenőrző hatóság számára könnyen elérhetővé kell tenni. Az allergénekre vonatkozó tájékoztatás például akkor nem kötelező, ha az élelmiszer neve egyértelműen utal az allergénre (például: Kaszinó-tojás).

„A rendelet egészen pontosan azt határozza meg, hogy lehet írásban jelölni az allergén anyagokat, de nem kötelező. A tájékoztatás viszont az. Tehát ha a vendég kérdezi, hogy mely ételekben van allergén anyag, akkor arra kötelező felvilágosítást adni, és kötelezően jelen kell lennie egy olyan személynek, aki a tájékoztatást hitelesen el tudja végezni. Ez lehet a felszolgáló, vagy akár a séf is” - mondja Kovács László a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke.

Szerinte a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha szimbólumokkal jelölnék az allergén anyagokat nyomtatva, ám ez a szimbólumrendszer még egyáltalán nincs kidolgozva. „A gabonát még valahogy igen, de hogyan lehetne például jelölni egy mandulát, vagy csillagfürtöt? Jelenleg a szóbeli tájékoztatás a legpraktikusabb, ebben ugyanis nem merülhet fel tévedés” – tette hozzá Kovács László. Az elnök elmondása szerint óriási feladatról van szó, mivel senki nincs egyelőre felkészítve az új módszerre.

Az MVI elnökének javaslata az, hogy minden tulajdonos függessze ki a vendégtérben a tizennégy allergénre vonatkozó Nébih összefoglalást, hozzátéve tájékoztatásul, hogy "Az allergénekre vonatkozó felvilágosítást kérje munkatársunktól!" Kérdésre pedig szóban kell alaposan tájékoztatni a fogyasztót, ám a végső döntést az elnök szerint rá kell bízni, és határozottan kijelenteni, hogy „nem vállaljuk a felelősséget akkor, ha súlyos allergiában szenved és például már rendkívül kis mennyiségű liszttől rosszul lesz.” „Hiszen például pont a liszt a levegőből is belekerülhet az ételbe, és előfordulhat más ételekben és édességben is, hogy nyomokban tartalmaz allergén anyagot. Fel kell tehát alaposan készíteni a személyzetet erre, a döntés felelőssége viszont a vendégé kell, hogy maradjon” – mondta. Az éttermekbe betérő vendégek 15-20 százaléka szenved valamilyen ételallergiában.

A cukrászdák is komoly feladat elé néznek a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban. Az új szabályozással kapcsolatban Selmeczi László a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének ügyvezetője is az alaposságot hangsúlyozta. Az előrecsomagolt élelmiszereknél már régóta fennáll a tájékoztatás, ám sokan nem tudják, hogy például a fóliába csomagolt bejgli, vagy a csomagolt sós aprósütemény nem számít annak. Tehát ezek is a "nem előrecsomagolt termékek" közé számítanak. „A legegyszerűbb megoldás, ha az üzletvezető egy kis nyomtatott füzetbe felírja minden termék összetevőjét, és ezt elérhetővé teszi. Nem csupán a kérésre kell megadni a tájékoztatást, hanem fel kell hívni a figyelmet a tájékoztatás lehetőségére is, vagyis azt is ki kell függeszteni, hogy a fogyasztónak lehetősége van tájékoztatást kérni az allergén összetevőkről” – mondja Selmeczi László.

A jelölési előírások betartásának ellenőrzése továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, ezen belül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai, valamint a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalok feladata. A tizennégy jelentős allergénről szóló összefoglalót elérheti a Nébih, vagy a Magyar Vendéglátók Ipartestületének honlapján. A tájékoztatást a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) fogja ellenőrizni.


A szabályozás részletei

Ha az élelmiszert a végső fogyasztó vagy a közétkeztetés részére előrecsomagolás nélkül értékesítik, vagy a fogyasztó kérésére a vásárlás helyén, jelenlétében csomagolják, akkor 2015. április 1-jéig az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. rendelet alapján a termék megnevezését kell megadni; 2015. április 1-jétől a 36/2014 rendeletben foglaltak szerint az eladás helyén jól látható módon fel kell tüntetni:

- az élelmiszer nevét,

- édesítőszerrel készített termékek esetén a megnevezéshez kötődően az „Édesítőszerrel (édesítőszerekkel)” illetve a „Cukorral (cukrokkal) és édesítőszerrel (édesítőszerekkel)” kifejezést,

- az azoszínezékek csoportjába tartozó színezékek [Narancssárga S (E 110), Kinolinsárga (E 104), Azorubin (E 122), Alluravörös (E 129), Tartrazin (E 102), Neukokcin (E 124)] használata esetén a következő feliratot: „…színezék(ek) megnevezése vagy E száma…: a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat.”

A Rendelet 8 cikk (6) bekezdése előírja, hogy az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a nem előrecsomagolt élelmiszerekkel kapcsolatos információkat továbbítsák az élelmiszert átvevő, az élelmiszerláncban soron következő gazdasági szereplőnek (pl. cukrászüzem cukrászkészítményeket szállít közétkeztetésnek) annak érdekében, hogy a kötelező tájékoztatás a végső fogyasztó részére lehetővé váljon.

 

hírlevélfeliratkozás

newsletter

trendfm

Chef pincer banner