Új védjegyet vezetnek be a magyar halakra

Hírek
Tipográfia

Új védjegyet vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet.

A Minőségi magyar hal tanúsító védjegynek köszönhetően a fogyasztók könnyen megkülönböztethetik a magyar halat más halféleségektől, haltermékektől, különösen a tengeri halaktól - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

A védjegyet a terméklánc bármely szereplője megszerezheti felmenő rendszerben, ha megfelel a feltételeknek. A tanúsítványt élő halra, valamint feldolgozottnak nem minősülő haltermékekre, így halhúsra lehet használni, halkonzervre még nem, a termelésnek és feldolgozásnak Magyarországon kell történnie, amelyhez a szaktárca technológiai kritériumokat ír elő - sorolta.

Afrikai harcsából listavezetők vagyunk

A minőségi kritériumok pontyra, afrikai harcsára, fogassüllőre, és pisztrángra lettek meghatározva.

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke kiemelte, hogy a védjegynek köszönhetően a fogyasztók biztonsággal vásárolhatnak alacsony zsírtartalmú, iszapmentes, kitűnő ízű magyar halat.

A szervezet elnöke a tájékoztatón elmondta, mintegy 18 ezer tonnával Magyarország lett a második legnagyobb pontytermelő Európában az idén, afrikai harcsából pedig az ország közel 4 ezer tonnát állít elő, amely listavezető európai szinten. Az ország bruttó haltermelése mintegy 22 ezer tonna, amellyel a magyarországi akvakultúra jelentős tekintélyt vívott ki magának az unió édesvízi halászati piacán - közölte.

Magyarországon mintegy 2500 ember foglalkozik halgazdálkodással, és mintegy 385 cég tógazdálkodással.

A Magyar halgazdálkodási operatív programban (Mahop) 16,5 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre fejlesztésre, rekonstrukcióra és intenzív akvakultúrás telepek létrehozására.

Jön az áfacsökkentés

Németh István elmondta, a haltermelési ágazat éves árbevétele 12,5-13 milliárd forint, a jövedelemtermelő képessége alacsony, 4 százalék körüli. A magyarországi évi halfogyasztás fejenként 6,0-6,5 kilogramm, ami jelentősen elmarad az uniós 23 kilogramm körüli átlagtól.

A magyar haltenyésztők jelentős mennyiséget - évente mintegy 3500 tonnát - exportálnak Lengyelországba, Csehországba, Ausztriába, Romániába.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy januártól 15-18 százalékkal csökkenhetnek a halárak az általános forgalmai adó (áfa) mérséklésének köszönhetően, illetve, hogy a parlament a vízkészleti járulékot hektáronként 25 ezer köbméterben díjmentessé tette, amely nagy lendületet adhat az ágazat további fejlődésének. Amennyiben ez a rendeletmódosítás nem következett volna be, az ágazatnak egymilliárd forintnyi vízkészlet használati járulékot kellett volna fizetni - mondta. (MTI)

hírlevélfeliratkozás

newsletter

tork

Chef pincer banner